Bio, Biodinamikus és egyéb zöldek
Amikor Burgundiában 8 évvel ezelőtt a világ egyik leghíresebb termelője Mme Bize-Leroy –egyebek mellett a Romanée Conti tulajdonosa, azt kezdte magyarázni, hogy kint járt a szőlőben és miután rossz volt a tőkék kondíciója, kamillás permetezést adatott nekik, Lőrincz Gurival és Alkonyival egymásra néztünk és tudtuk, hogy most néznek bennünket teljesen hülyének. Kellemetlen érzésünk csak fokozódott, amikor a nagyasszony beszámolt kedvenc ezoterikus írójáról, a magyar Szepessy Máriáról –akiről ha valaha kislányok lettünk volna is csak a pöttyös könyvek jutottak volna az eszünkbe. Aztán a pince pinot noir-jait kóstolgatva rá kellett jönnünk, hogy nem viccel. Ezek a borok nemcsak Robert Parker értékelése szerint tartoznak a világ legnagyobbjai közé.
Azóta volt időnk elgondolkozni a hallottakon, beszélgettünk a témáról a biodinamizmus pápájával, Nicolas Joly-val, elemeztük a helyzetet a biotermelés magyar Zrínyi Ilonájával, Wille-Baumkauf Mártával, a mostanában bióra átálló Gere Attilával, Heimann Zolival meg persze Tamás szomszéddal is.
A racionalizmusra hajló magamfajta szkeptikusok számára is vannak evidenciák. A fajtatiszta, klón-szelektált ültetvények vonzzák a specializálódott fajta- tiszta kórokozókat, lisztharmatot, peronoszpórát. A műtrágyázott, dús lombozatú és bő termésű ültetvények melegágyai a gombabetegségeknek. Jöhet a 10-11 permetezés, kontakt szerek és felszívódók. A gyomirtók, rovarirtók ezekkel vegyes elegye kipusztítja a talaj élővilágát. Ezek nélkül romlik a tápanyagok felszívódása. A sok gombaölőszer miatt romlik az erjedés minősége. Aki egyszer belement a modern vegyipar csapdájába, nehezen tud onnan kijönni.
Már az első lépés is fájdalmas. Lemondva a trágyázásról, lemondunk a 100-150 mázsás hektáronkénti hozamokról. Nyilvánvalóan kevésbé intenzív tőkeformákkal, alacsony, 1-2 rügyre metszett tőkéken, rendes hajtásválogatással be lehet állítani az alacsonyabb hozamra még a szocializmusból örökölt intenzívebb klónokat is. Az azonnali magasabb költségek és az alacsonyabb termés mellett van azért a dolognak pozitív hozadéka is, igaz időben késleltetve.
Koncentráltabb, zamatosabb szőlő, korábbi érés, kiegyenlítettebb minőségű évjáratok, a levegős lombfelülettel kevesebb fertőzés, ritkább, 4-6 permetezés, a szükségtelenné váló rovar- és gyomirtás és kevesebb tarktor-nyomás eredményeként feltámadó talajfauna és flóra, a kevesebb gombaölőszernek hála megbízhatóbb és kevesebb segédanyagot igénylő erjedés. További hosszabb távon jelentkező hozadéka a váltásnak az, hogy a gyökerek a tápanyagokat a talajfelszíntől lejjebb találják meg, így a növény kevésbé kiszolgáltatott az időszakos csapadékhiánynak. Az ültetvények élettartama a TSz- időkben szokásos 25-30 évről 55-60 esztendőre növekedhet.
Még nem is jutottunk el a bióhoz és el sem indultunk a biodinamizmus felé és már megváltozik körülöttünk a világ. Igaz, miután az első három permetezésünk a bióban is megengedett rézzel és kénnel történik és csak a ciklus második felében használunk felszívódó, de egy hónap után eltűnő szereket, már csak három permetezésnyire vagyunk a biótól. Azon még gondolkozunk. Illetve Ervin már átállt. Minket még meg kellene győzni arról, hogy a gyakoribb permetezés és a talajba is eljutó nagyobb rézmennyiség nem nagy ár az átállásért.
Jöhetnek az érvek és ellenérvek! J.