Ez jó hír!
Berecz Stephanie az Év Borásza Tokajban. Régebben is találkoztunk itt-ott. Borász-gyűléseken, kóstolókon, fesztiválokon – szóval ahol magunk fajta csak megfordul.
Amikor azonban egy 2002-es burgundi túra után hazatértünk Szabolccsal már tudtuk, hogy ezután már nem érhetjük be az egyszerűen csak tiszta ízű, gyümölcsös, irányított erjesztéssel készült borokkal – a csopaki boroknak összehasonlíthatatlan csopaki karakterrel kell rendelkezniük. Ehhez-úgy gondoltuk- mi nem tudunk eleget a borászatról. Talán Alkonyi Laci tanácsolta, hogy keressük meg Stephanie-t. Az Anjou-ból ide származott fiatal borász némi rábeszélés után elvállalta, hogy havonta egyszer átjön Csopakra, hogy végig kóstoljuk a borainkat, átbeszéljük a tennivalókat. Talán arra számítottunk, hogy kész receptekkel, csalhatatlan fajélesztőkkel, ízoldó enzimekkel, a szájat csak kicsit összehúzó tanninokkal érkezik. Ha erre számítottunk – hát csalódtunk.
Először is kóstoltunk. Sokat kóstoltunk. Stephanie a mi hazai fesztiválokon, hagymás rántottával és pálinkával induló borversenyeken edződött elképzeléseinkhez képest hihetetlenül pontosan kóstol. Ha azt mondta körte, megmondta azt is melyik fajta. Ha fehér bogyós gyümölcsökről beszélt, pontosította, hogy egresre gondol. Kíméletlen volt a borhibákkal. Gyorsan felismerte a különböző csopaki talajok, dűlők karakter-jegyeit. Így csak azok kóstolnak, akik már kamasz-korukban megtanulják a virágok illatát, pontosan felismerik az ízeket és az egyetemen nagyon-nagyon sok borral ismerkednek meg. Bor-receptet viszont nem kaptunk. Tanácsot sem adott. Kérdezett. Kérdései gondolkozásra kényszerítettek. Újra meg újra rá kellett jönnünk, hogy nincs nagyobb tudomány, mint, hogy a jó kérdéseket tegyük fel magunknak. Szőlő és bor-ügyekben nincsenek ex catedra megoldások. 2003. jó évjárat volt és boraink kezdtek felismerhetőek lenni. Elindultunk egy úton, amelyiken ha előre jutunk is, újra meg újra meg kell hogy kérdőjelezzük minden lépésünket. Stephanie egy év együttműködés után már nem ért rá, hogy velünk foglalkozzon. A családja, a tokaji állása és a férjével Berecz Zsolttal építgetett és egyre gyarapodó Kikelet pince minden idejét igénybe vette. Illetve a közös borász ügyekre mindig ráér. Ha Tokajért, a magyar borászatért kell tenni, a nálunk gyökeret eresztett francia borász mindig ott van. Hajrá Stephanie! Hajrá Kikelet! J.
