HTML

csopaki blog-csomag

Szóval blogolunk. Többesben. Illetve hát Ervinnel, a szomszéddal. Mondhatni az egész Arany János utca. Saját nevünkkel. Esterházysan – saját jó neveinkkel. Végül is a palackokra is azt írjuk. A borokról csak annyit írunk le, hogyan lesznek. A tőkétől a pohárig. Ha már a pohárban van meghagyjuk Albert Gazdának és az Alkesznek. Az értékelés maradjon fogyasztói műfaj! Lesz mese a szőlőmunkákról. Mindenkinek, aki azt hiszi, hogy a szürettel kezdődik. Mese a borról. Hogy hány helyen lehet elszúrni. Mese a pénzről. Azoknak, akik azt hiszik aranybánya. Mese a bürokráciáról. Mert „ezek csak rinyálni tudnak”! Ja! És nem fogunk sírni, mert marhára szeretjük amit csinálunk. Jásdi István www.jasdipince.hu www.tamaspince.com

Friss topikok

  • Mr Chablis: A híres francia hölgy Mme Bollinger volt, a pezsgőház feje... (2014.11.11. 22:56) TÖPRENGŐ
  • solyomny: Kedves Tamás Ervin! Köszönöm az elismerő (számomra inkább írásra bátorító) szavakat, mert ebben a ... (2014.01.12. 12:14) Bio, Biodinamikus és egyéb zöldek
  • solyomny: Kedves Ervino! Úgy látom, hogy van irónia, és van (sírva nevető) humor is! És értelmes gondolkodás... (2014.01.12. 10:34) Világgazdasági mese
  • Felixakos: Én csak most találtam meg ezt a blogot, igyekszem behozni, mármint "beolvasni" a lemaradást. (2011.04.01. 12:03) Csopaki Csöppek
  • spat: Szerintem elég sok magyar borivó van, aki nem csak azt szereti, ha a bor szőlőből készül, de azt s... (2011.02.05. 02:43) Inkubátor borok. 2 rész.

TÖPRENGŐ

2013.01.14. 17:12 :: Ervino

Tamás Ervin.jpg 

 

TÖPRENGŐ

Irta: Tamás Jenő

Salvador Dali, a híres spanyol festő azt mondta egyszer: “Már nem bort iszik, aki élvezni tudja azt, hanem titkokat.”

Tudta, hogy miről beszél. A bort a vegyészek minden komplikáció nélkül felbonthatják alkotóelemeire, egyszerű rutinfeladat, de azt - valószínűleg a legfontosabbat - ők sem tudják és mások sem; legkevésbé azok, akik azt hiszik, hogy ők a borról mindent tudnak: hogyan olvadnak össze az illatok, zamatok, savak egy szavakkal leírhatatlan harmóniába. A számtalan alkotóelem olyan, mint egy száztagú szimfónikus zenekar, ahol mind a száz zenész művésze a saját hangszerének, mégis végtelen alázattal alárendelik magukat az összhangnak, mert a mű magasrendű mondanivalóját csak így közvetíthetik. Hogy soha el nem felejthető, katartikus élményt nyújt-e a zenekar vagy tucatélményt, amit udvariasan megtapsol az ember, s utána hamar elfelejt, az természetesen függ a karmestertől, tehát a vincellértől is - és nemcsak a szaktudásától, tapasztalatától, hanem elsősorban odaadásától -, de függ nagyrészt olyan tényezőktől, amelyeket csak részben, vagy egyáltalán nem tudunk befolyásolni. Ami bevált a tavalyi évjáratnál, azt nem lehet automatikusan megismételni az ideinél.

Európa és a többi kontinens borászata hatalmas átalakulásban van. Az önológia, tehát a bortudomány, rendkívül jelentős fejlődésen ment át a 20. század második felében. Új technikákat és technológiákat vezettek be, amelyek segítségével jobb borokat lehet előállítani vagy totálisan manipulálni. Még sohasem volt egyidőben olyan sok nagy bor, mint ma, mégis azt állítja egy neves önológus, hogy a szőlő által kínált potenciális lehetőségeink 30%-nál tartunk még csak. Ha ez igaz, akkor a borkészítés jővője még előttünk van, pedig olyan évezredek állnak mögöttünk, amelyekben a bor kultusz és mítosz volt. Nem véletlen, hogy ma rengeteg nézet jelenik meg és csap össze a bor jövőjével kapcsolatban. Az egyik tábor számára a termőhely és a természetes művelésmód a legfontosabb, illetőleg, hogy a borkészítés folyamatába csak olyan mértékben avatkozzon bele az ember, ami feltétlenül szükséges. A másik tábor számára a termőhely és a természetes folyamatok alárendelt szerepet játszanak, mert a pincetechnikában és e technika állandó fejlesztésében látja a bor jövőjét. Mindkét tábor kisebb-nagyobb mértékben minden bortermelő országban megtalálható, bár az utóbbi tábor tagjai elsősorban az Újvilágban találhatók.

Világszerte népszerűek lettek a pincelátogatások. Emberek sokasága bámulja elbűvölve a csillogó-villogó acéltornyokat, hipermodern sajtolókat, a számítógép vezérelte palackozó-csomagoló gépsorokat stb. Megkóstolják a borokat, aztán emelkedett hangulatban elvonulnak. Nincs ebben semmi kivetendő, a baj csak az, hogy lassan senki sem kiváncsi már a szőlőre, ahonnan (állítólag) az alapanyag származik. A technika ugrásszerű fejlődése egyszerre túl sok olyan eszközt, eljárást ad az ember kezébe, amelyeknek a hatását nem ismerjük ma még, ezért mind több lesz a felelősen gondolkodók száma, akik tudják, hogy nem lehet kidobni a kipróbálatlan új kedvéért a kipróbált és bevált régit; nem lehet könnyelműen hátat fordítani annak az alapnak, amit évezredek tapasztalata hozott létre. Semmi kétség, az új technika és technológia számos eleme hatalmas és pozitív fejlődést jelentett és jelent ma is, de csak ott, ahol szervesen illeszkedik az évezredek óta kipróbált és bevált alapfolyamatokba. Nincs itt szó csökönyös maradiságról, hanem ragaszkodás ahhoz az évezredes bölcsességhez, amit a svéd közmondás úgy fejez ki: Ne dobd el a régi vödröt addig, amíg meg nem győződtél arról, hogy az új nem lyukas!

A bor szerves része a gasztronómiának, amely éppen napjainkban kerül egyre katasztrofálisabb válságba. Az emberek egyre gyakrabban kérdezik, hogy nyugodt lelkiismerettel egyáltalán mit fogyaszthatnak még? A bűnös felelőtlenség és kapzsiság félelmetes kórokozókkal, beláthatatlan egészségügyi következményeket okozó hormonokkal, antibiotikumokkal, stb. fertőzi meg a húst és húskészítményeket, és a növényekben is veszedelmesen halmozódnak föl a különböző nehézfémek és mérgek. Sajnos, úgy tűnik, hogy annak a félelmetes alagútnak, amelybe az emberiség meggondolatlanul és szuperszónikus sebességgel rohan bele, még csak az elején tartunk, hiszen a génmanipulálás még csak most kezdődik. Nemrég Burgundiában 23 neves bortermelő tiltakozott a génmanipuláció ellen. Figyelmeztettek, hogy a géntechnika már a közeljövőben híres termőhelyeket és szőlőfajtákat rombolhat szét, tehet felismerhetetlenné. Az első genetikailag megváltoztatott élesztőtörzsek hamarosan felhasználhatók a gyakorlatban, de nincs egyetlen ember sem, aki meg tudná mondani, hogy milyen hatással lesznek ezek a természetes élesztőtörzsekre, illetőleg egész környezetünkre. A tiltakozók szerint a tudomány mai ismeretei nem elégségesek ahhoz, hogy kizárhassák az embert és a környezetét fenyegető veszélyt, ezért tízéves moratóriumot követelnek minden génmanipulált növényre és mikroorganizmusra. Félek, hogy pusztába kiáltott szó marad ez a tiltakozás is, mint olyan sok a történelem során, amely az őrültséget akarta megállítani. Attól tartok, hogy ismét erősebb lesz az érdek, a profit, mint az előrelátó bölcsesség és féltés. A félelmetes hatalommal rendelkező gátlástalan érdekcsoportok, az egyre jobban prostituálódó tudomány, joggyakorlat és politika segítségével, olyan tilos zsilipeket nyitnak meg; olyan félelmetes szellemeket engednek ki ismeretlen palackokból, amelyeknek a pusztító hatását nem ismerik, s amelyeket sem irányítani, sem visszaparancsolni nem tudnak már. Egyre jobban hasonlít a modern ember ahhoz a megszállotthoz, aki elhatározza, hogy felépíti a világ legnagyobb repülőgépét, ha már minden vonatkozásban a legeket hajszoló nemzedék vagyunk. Segédrakétákkal fel is száll vele, de még a száguldás mámorában sem döbben rá, hogy nem gondoskodott leszálló repülőtérről, tehát a katasztrófa be van programozva, mint az ember oly sok tettébe ma. Csernobil üzenete már belesüllyedt a múlt homályába. Az atomenergia első és mai felhasználói gondoskodtak-e vagy gondoskodnak-e “leszálló repülőtérről”? Hol lehet a földön biztonságosan elhelyezni olyan veszélyes sugárzó anyagot, amelynek a felezési ideje 24 000 év?

Bizonyos, aki egy-két évszázad múlva a bor történetéről fog írni, az a 20. század második felét - nem a magyar, hanem a világhelyzetet alapján - a szőlő és a bor aranykorának fogja nevezni és méltán. A modern önológia egyes ismereteinek átültetése a gyakorlatba, a minőség hatalmas javulását eredményezte. Így pl. az erjedés hőmérsékletének szabályozásával lehetővé tette, hogy forró éghajlatú országok - amelyek eddig szerény tömegborokat állítottak elő - csúcsminőségű borokkal jelenjenek meg a világpiacon. A bor világviszonylatban ismét kedvelt, népszerű ital lett, és úgy tűnik, hogy a piac ma még felvevőképességgel bír. Persze, ez attól is függ, hogy a borkészítés milyen irányba fog haladni a jövőben.

A bor kísérőtársa volt és marad a humor, az egészséges jókedv is. A gondok feszültségét enyhítsék egy híres francia hölgy kedves szavai, akitől egy riporter megkérdezte egyszer, hogy milyen alkalomból iszik Champagnet: “Akkor iszom, ha boldog vagyok, de akkor is, ha szomorú vagyok. Néha akkor iszom, ha egyedül vagyok, de társaságban mindenképpen. Ha nincs étvágyam, szívesen fogyasztok el egy-egy pohárkával, de ha van étvágyam, akkor semmiképpen sem maradhat el. Különben nem nyúlok hozzá - kivéve, ha szomjas vagyok.”

1 komment

Inkubátor borok. 2 rész.

2011.01.19. 15:27 :: Ervino

Inkubátor borok. 2 rész.

Néhány hozzászólásból látom nem fogalmaztam pontosan, Inkubátor borok írásomban. Elnézést érte.


Nem vagyok acéltartály ellenes, igen kitűnő borokat lehet acéltartályban készíteni. De látom, hogy pl. Károly barátomnál a kísérletek azt mutatják, hogy acéltartályban nehezebb természetes bort készíteni, nem ülepszik, mikor már a hordóban szép tiszta a bor az acélban még mindig zavaros, és még számos megfigyelésből arra a következtetésre jutok, hogy aki acéllal dolgozik sokkal inkább kényszerül vegyszerekhez.


Ha már Wachaut említi egyik hozzászóló akkor itt szeretném a Wachaúi Kódexet is meg említeni ahol 6 pontban fogalmazzák meg a kódex készítői mi mindent utasítanak el, ami ma megengedett a borászatban. Néhányat kiemelnék: Mustkoncentráció vagy borkoncentráció, (vákumdestillation, Umkehrosmose, Kryoextraktion) (nem olajfinomítóról beszélek, hanem élelmiszeriparról) vagy mustsűrítmény hozzáadása nem megengedett. Nem csak fa chips, hanem mesterséges, ill természetes csersav (tannin) hozzáadása sem megengedett. „Természetes” aroma pl. penészgombák segítségével tenyésztett sem adható a borba. A bor alkotóelemeire való szétválasztása centrifuga (Spinning Cone Columm, Schleuderkegelkolonne) segítségével, és újra összetétele a kiválasztott borstílus stb. szerint. Engem elgondolkoztat, hogy miért is nem akarják ezeket az eljárásokat a Wachaui borászok használni?


Szeretnék egy hozzászólottól idézni: „borászatban felhasználható ízfokozó nincs,“ biztos vagy benne? Szerinted abban az élelmiszerben aminek a felirata azt hirdeti, hogy: „Cukor mentes“ tényleg nem tartalmaz cukrot? A törvényhozó a saccharoz, répa és cukornádból készült cukrot határozza meg cukorként, de a gyümölcscukrot, szőlőcukrot, tejcukrot, stb. nem. De ez kiderül mert ha megnézem hátul tartalmát általában elég magas a szénhidrát tartalma ezeknek az élelmiszereknek, így akkor még is tartalmaznak cukrot? A Félrevezetés az élelmiszeriparban már régóta megy, és a politika (törvényhozó) szerintem nem a fogyasztok oldalán áll. Nem baj ha nem vagy cukorbeteg, de ha az vagy, bátran elfogyasztod és egyszer csak bekómálsz. De még egy példa: Sokszor olvasható, hogy Ízfokozót nem tartalmaz. Konzerváló anyagot nem tartalmazz. Mesterséges színezéket nem tartalmaz. Ezeket a címkéket Clean Label-nek nevezzük. De sokszor nem valós az állítás. Sok fogyasztó ismeri íz fokozóként a glutamátot. De vannak olyan élesztők amik ízfokozóként működnek, de mivel az élesztők nem tartoznak a mesterséges anyagok közé még akkor sem ha szintén glutamátot tartalmaznak, nem kell feltüntetni a csomagoláson. És te mint fogyasztó már meg is vagy tévesztve. Mert szerintem ez nem más mint megtévesztés. Egyszerűen a törvényekben csak úgy kell fogalmazni, hogy az mindenkinek jó legyen. Mindenkinek? Vagy csak az élelmiszeriparnak?


Szeretném hangoztatni, hogy én nem meggyőzni akarok senkit, hanem ezen a blogon a személyes véleményemet szeretném megosztani, és így új gondolatokat ébreszteni.


Köszönöm a hozászolásokat! ervin


 

2 komment

Ne dobd el a régi vödröt addig, ...

2011.01.14. 17:00 :: Ervino

 Ne dobd el a régi vödröt addig, ...

Egyik hozzászóló rám hivatkozott, mi szerint azt mondtam, hogy Csopakon egy évtizedben kilenc nagyon jó évjárat van. Nos, így egészen biztosan nem hangzott el. Több látogatóval is beszéltem erről. Azt mondtam, hogy a 20. században volt egy séma, amely nagyjából az egész országra érvényes volt, s e szerint egy évtizedben van három jó, négy közepes és három rossz évjárat. A 21. század elmúlt évtizedében – a klímaváltozás (amit én legtöbbször annak nevezek, ami a valóságban: tehát klímakatasztrófának) hatására – háromnál több volt a jó évjárat, de hogy pontosan mennyivel, azt még egyetlen borvidéken is csak egyénenként lehet megállapítani. Sőt, még egyetlen szőlősgazda is mondhatja, hogy egyik szeme sír, a másik meg nevet, mert esetleg a korai fajták kitűnő minőséget produkáltak, míg a kései fajtákat elvitte a rothadás, de ez lehet fordítva is. Vegyük példának a 2010. évet. A csopaki borvidéken elsősorban a kései fajtákat, így a „zászlóshajót”: az Olaszrizlinget érte a legnagyobb kár az esős, hűvös szeptember miatt, de bennünket nem az időjárás sújtott, hanem egy felelőtlen vadásztársaság miatt az abnormálisan elszaporodott vaddisznók, ők okozták a legnagyobb kárt, és nem csak az Olaszrizlingben.

A természettől tökéletesen elszakadt városi emberek már májusban megkérdezik, milyen lesz a szüret. Mindig elmagyarázom türelmesen, hogy ezt csak Isten tudja egyedül. Még augusztus végén is kiváló évjárat mutatkozhat, aztán szeptemberben beköszönt két-három hét hűvös, esős időjárás, és a kiváló helyett katasztrofális lesz az évjárat. Azonban ez sem érvényes mindenütt, s ennek iskolapéldája az elmúlt év. Többször idéztem már azt a rendkívül bölcs svéd közmondást: Ne dobd el a régi vödröt addig, amíg meg nem győződtél arról, hogy az új nem lyukas. Sajnos, a fiatalabb generációk ezt tökéletesen elfelejtették. Az ideiglenesen hazánkban tartózkodó nagy vegyipari konszernek bemesélték nekik, hogy az általuk gyártott méregdrága mérgek valóságos csodaszerek; reklámképeiken a fürtök szinte kicsattannak az egészségtől, s ezért csak ezekkel a vegyszerekkel lehet megfelelő termést elérni. Aki ezt elhiszi – és sajnos ők vannak túlnyomó többségben –, az már nem kutatja azt, hogy a vegyszerek előtt, tehát akár hatvan évvel ezelőtt, milyen módszerekkel védték meg a termést az időjárás viszontagságaival szemben; vagyis a régi vödröt könnyelműen eldobják, pedig az új vödrön számtalan lyuk van – más szóval, az évezredek alatt felhalmozott tudás – sajnos nem csak ezen a területen – végérvényesen a feledés homályába vész el.

Fiammal együtt elköteleztük magunkat a hagyományos szőlőművelés mellett, s amennyire csak lehetséges, kerüljük a veszélyes vegyszerek használatát. Sohasem permetezünk rothadás ellen, hanem helyette augusztus közepén elkezdjük a szőlő lelevelezését. Mivel szőlőink kordonkaros művelésűek, így a szőlőfürtök egy sorban vannak, s ezért csak az alsó, elöregedett, és az asszimilációban már részt nem vevő leveleket kell eltávolítanunk. Ennek igen sok előnye van. Először is, szebb színt kapnak a fürtök, akár fehér, akár kék fajtákról van szó, és a szüret is jóval gyorsabb így. Másodszor, s ez a legfontosabb, eső után a szél hamarabb felszárítja a fürtöket. Ugyanis a sűrű levélzet között megreked a pára, ami melegágya minden gombabetegségnek. Természetesen, mindig vállalni kell a rizikót is. Az évek során bebizonyosodott, így az elmúlt évben is, ha a botritisz meg is támadja a fürtöket, de ha az embernek van türelme és némi szerencséje is, akkor a szép idő beálltával a rothadás átmegy nemesrothadásba, tehát a bogyók szépen aszúsodnak. Akik augusztus végén, szeptember elején rothadás ellen permeteztek, szinte kivétel nélkül azt kellett tapasztalniuk, hogy az elhúzódó esőzésben, és az átlagosnál hűvösebb szeptemberben a vegyszer elveszítette hatásfokát, és a sűrű lombozat között a rothadás több helyen majdnem száz százalékos volt. A kár azonban nem csak abból áll, hogy az emberek az ablakon szórták ki a pénzt, hanem a vegyszerekből jó adag a borba is kerül, ami nem hsznál az egészségnek. Ugyanis az erjedés maga ugyan csodálatos biológiai szűrő is, de mindent nem képes kiszűrni.

Nagyon hasznos lenne, ha minél többen visszatérnének a régi, kipróbált módszerekre, mert ezekre minden nappal nagyobb szükség lesz, hiszen a klímaváltozás azért olyan félelmetes, mert teljességgel kiszámíthatalan, és minduntalan olyan katasztrófákat produkál, amilyenekere még a legöregebbek sem emlékeznek. Tamás Jenő


 

 

 

1 komment

INKUBÁTOR BOROK.

2011.01.13. 20:00 :: Ervino

 

INKUBÁTOR BOROK.


Ha egy csecsemő idő előtt születik inkubátorba kerül, hogy az élete első hónapjait átélje.


Ha egy szőlőt idő előtt szüretelnek, hónapokkal az ideális szüreti időpont előtt, tehát pl. július elején, akkor nem lehet ebből a „termésből” bort készíteni. Akkor sem könnyű ha az ideális szüreti időpontban szüretelünk.

Így szerintem mind ahogy egy csecsemőnek, szőlőnek is kell egy természet által meghatározott idő míg beérik és kell a mustnak is míg elforr és a bornak is kell idő míg lekerekedik, finomodik, élvezhetővé válik. Természetesen ezt siettetni csak úgy lehet ha valamit feláldozunk érte: eltarthatóságot, egyediséget, természetességet, stb.


Ma a borok 90% inkubátorban készül, és hónapokkal, évekkel előbb kerül a fogyasztók asztalára míg sem elkészült volna. Ezért komoly eljárásokon kell, hogy keresztül essen és számos vegyszeres kezelést kell, hogy kapjon az életbemaradáshoz. Ezek később is kimutathatóak a borban. Ma csak azt kell feltüntetni a borokon, hogy ként tartalmaz. Ezt a borok 99,5% tartalmazza és már a rómaiak is használták, a többit pedig aszkorbin savval ( C vitamin) védenek az oxidáció ellen. Sajnos nem kell feltüntetni a borokon a mesterséges színezéket, a mesterséges savakat, csersavakat, ízfokozókat, aromákat, génmanipulált élesztőket és még sorolhatnám. Mind fogyasztó nem tudom eldönteni, hogy akarom vagy sem ezeket az E számokat egy úgymond „természetes“ termékben vagy sem. (Természetes: mert az előtt 500-2000 éve is készítettek kitűnő borokat minden vegyi hókusz-pókusz nélkül.) Ma átlagosan az Európai unióban az emberek évente ezekből az E számokból 3 kg mennyiséget fogyasztanak és több mind 300 fajta van. Biztos, hogy ekkora menyiségben sem okoznak betegségeket???


Bár a kígyó méreg is kis mértékben pl. kitűnő szív orvosság de nagy mértékben fogyasztva már elég nagy „mérget“ tud okozni. Így azt gondolom, hogy szeretném ha annyira felnőttnek néznének és rám bíznák a döntést, hogy mit, mikor, hol akarok fogyasztani, ha már így is úgy is kötelező volt iskolába járni, hogy olvasni tudjak akkor szívesen elolvasnám a címkén és döntenék szabad (?) akaratomból.


Így várom, hogy a boron is kötelező legyen, mind más élelmiszereken feltüntetni a tartalmát!


Most már látom az első e-maileket, telefonokat: „de én szeretem ezeket a friss, ropogós, illatos reduktív borokat, rozékat.“ Friss, ropogós, zamatos borokat, rozékat lehet hordóban, vegyszerek nélkül is készíteni, ez stílus kérdése és nem technológiai kérdés. De mi volt előbb, az igény a friss stb. borokra, vagy a bor amit aztán bő-lére engedett marketinggel eladtak neked? Először te verted az asztalt, hogy te rozét akarsz, vagy néhány éve divat lett rozét inni. Bocsika de ezelőtt 20 éve azt sem tudtuk mi az a rozé.


Az, hogy ma a borok legnagyobb része reduktív, nem azért született meg mert erre volt igény, hanem, az ipari termelés a nagyobb profit miatt költségeket akart megtakarítani. (A hordó az macerás, azzal dolgozni kell, tisztán kell tartani, nehezebb elmosni, ha üres akkor is kezelni kell stb.) Tehát olcsóbb legyen a bor, és ahogy mondani szokás olcsó bornak híg a leve és itt a szó szoros értelmében erről van szó.


Hogy haladni kell az idővel, a korral, akkor ezek a haladó modern borászatok menyi időt és pénzt fordítanak például a természet, környezetvédelemre, arra munkát is kell fordítani, ja az pénzbe kerül, az csökkenti a profitot?, nem köszönjük abból akkor mi még sem kérünk.


Mit tehetek én mind fogyasztó? Hát minden egyes vásárlásnál a kasszánál leadom a szavazatomat, igen szavazok, hogy még továbra is ezt a mű-bort, mű pizzát, mű vajat, mű sonkát, mű kenyeret, akarom fogyasztani. Ameddig megveszem addig az ipar nem fog változtatni, ha viszont a számok nem stimmelnek, rákényszerítem őket a változtatásra. De egy példa arra, hogy mekkora konszerneket változtatásra lehet kényszeríteni. A Mc donnalds Francia országban aki volt és látta, tapasztalta az tudja, hogy az ottani üzletek nem hasonlítanak a világban elterjedt, bevett üzletekhez, más a berendezésük, más ételeket, menüket kínálnak, sőt a rendelt menüt az asztalokhoz ki is viszik. Miért is, mert különben az emberek nem mennének be és így becsukhatnának.


Örülnék ha legközelebb nyugodt szívvel mondhatnánk: Egészségünkre!

Ervin.

17 komment

reset magyar bor? első rész

2011.01.09. 10:04 :: Ervino

 

reset magyar bor? első rész

Szepsy István:” A magyar borpiramis alja minőségben rendkívül alacsonyan van, a csúcsa nem elég magas.” Jkv.

Prof. Dr. Kállay Miklós, Borászati tanszékvezető: „A magyar tömegborok semmivel sem rosszabbak, mint a külföldiek. Az igaz, hogy a felső csúcs nem elég magas”jkv.

Konyári Dániel volt tanítvány: „Még egy szőlőlevelet se mutattak, amit nagyon sajnálok. Az utolsó év első félévét Udinében töltöttem, az sokkal többet ért mint az egyetem összességében.„ interjú – Borkalauz

H. I.Egyetemi tanár:” Tényleg úgy gondoljátok, hogy az egyetemnek kellene a diákok számára kóstolókat szervezni és készség szinten kellene vizsgálni az alkalmasságot?” személyes beszélgetés

Németi Jenő borász: „Mért, vakokat fölvesznek a képzőre?” személyes beszélgetés

Szakmai kóstoló Dingisz Éva szigetcsépi borásznál, a sorokból nagy egyetértést kiváltva:” a terméskorlátozás emlegetése csak üzleti fogás, hogy meg lehessen indokolni a magas árat.”Borászati Füzetek

Gál Lajos, az Egri Borászati Kutató volt igazgatója, borász: „alacsony vagy közép-kordonon, egy-két csapra metszve az olaszrizling húsos, karakteres borokat ad, amelyek messze felülmúlják az intenzív tőkeformán termeltek minőségét.” Előadás Csopakon 2010 November

????????????

Borakadémiai javaslat:” Csak első osztályú szőlő területre lehessen szerkezet-átalakítási támogatást igénybe venni!” Előterjesztés

Kiskunsági Hegyközségi Tanács: „Az akadémiai anyagot előterjesztők el akarják venni a támogatást, ahol van telepítési szándék.” Borászati Füzetek (A borvidéken alig van első osztályú, a második osztály jelentős részét csak az uniós csatlakozásra minősítették másodosztályúnak-borpolitikai okokból.

(Persze ne felejtsük el, hogy Frittmannék, Fonték, Kökényék is ide valósiak!)

Kivágási támogatás 2005-10: 13Md Ft. (ebből Kiskunság 67%) Támogatott kivágás 8800ha.

Telepítési támogatás ill. szerkezetátalakítás : 24 Md (ebből Kiskunság: 69%)

Lepárlás, egyéb: 8-10Md (Kunfehértó 100%?)

Vidékfejlesztési támogatás az élelmiszeriparból legnagyobb résszel: Borágazat 30%-17Md

Presztizs-beruházások Villányban, Szekszárdon, Badacsonyban, Somlón, Zánkán

Néhány tízmilliárd. Ennyiért lőnek? Vagy csak csontot törnek?

Szőke Sándor, kiskun borász:” nem lehet csalni a támogatással, a rendszer jó. A telepített szőlő művelését garantálni kell 30 évre.” telefonbeszélgetés Mivel? A jelzáloggal a homokon?


Szőlőterület Magyarországon

1980 – 120000 ha

  1. 93000

  1. 70000? Vagy csak 60?


Ács Károly : „a tokaji 5000ha, ha csak a megművelt területeket vesszük- valójában 3,” beszélgetés

Légli Ottó: „a Balaton körbe nincs annyi.” beszélgetés


Villányban érdemes telepíteni. Oda 2% jutott a támogatásból.

Kiskunságban megéri a telepítés. A kivágás is. A lepárlás is.

Ez nem baj. A baj, hogy máshol nem

HNT: „ nagy eredmény, hogy a nemzeti borítékot felhasználjuk!” Borászati Füzetek

Kinek?

???????????????????


H.József badacsonyi fuvaros: „Naponta 3-4 30000literes borszállító érkezik a 71-esen”

Balatoni bor lesz?

N.Pál tankautó vezető – Kiskunság: „Tejet viszünk kifele, vissza pedig olasz bort. Amerre járunk még tavasszal is érezni az erjedés szagát. Én már nem iszom magyar bort.)


Horváth Csaba HNT: „ Helyzet van. A 2010-es szüret után arra számítunk megsokszorozódik a nagyon olcsó borok importja. ” „A több ezerből három boros kamiont ellenőriztek”„ jövedéki zárjegy kell, ha 2 litert meghaladó mennyiségben bort viszek, akkor a kamionra, ami több ezer litert szállít, miért nem ?”

Jkv.

Font Sándor politikus: „Egy-egy fuvarlevéllel kétszer- háromszor fordulnak.” Jkv.

Szőke Sándor borász – Duna borrégió: „Ismerem mind a 15 importőrt. ” „ Miért feszegetik ezt a problémát? Nem lehet összevetni egy 9 alkoholfokos Olaszországban állítólag 3-500 mázsát termő ültetvényről származó bort és a magyar szőlőt.” „…még tovább ellenőrizni, akkor felteszem a nagy kérdést, hogy ezek után még többet, mikor eddig sem volt probléma.?”

„LUCIANO PIGNATARO Olasz borász-blog.” Katasztrófa-helyzet van. Eladatlan bor Az idei szüret mennyiségileg is minőségileg is kiváló. A szőlő árak soha nem látott mélységbe zuhantak: 25-40 Eurocent volt egy kiló. 70-112 Forint.

Nálunk még idén sem ilyen magas: 60-100 Forint.


 Mitől olcsóbb az olasz bor?

??????????????

Szólj hozzá!

reset magyar bor? másodikk rész

2011.01.09. 09:59 :: Ervino

 reset magyar bor? második rész

Varga Pince: „A sztár-borászok számla nélkül szállítanak a hiperekbe!”Konzultáció Bfüred.

Figula: „Azt hogy kell?” Konzultáció Bfüred 2010 Nov.


Arnold tábornok: Nagy méretű az adóelkerülés. „Egyesek szerint zárjegy nélkül nem lesz rend a piacon!” – javaslat a Kormány előtt


2007 Magyar Statisztika:Olaszországból import: 300ezer hl. Olasz stat. Magyarországra export: 500ezer hl. 2010? Olasz import borok ára:13-20 cent- 40-55Ft. Szőlő-ár 2010: 50-100Ft/kg. Termelt bor mennyisége 2010-ben 2009-es bázis -40%-a. De, hogy mennyi a bázis? Mennyi a bor? Kiskunságban állítólag 2M hl. (Borászati Füzetek) Az országban 4? A forgalombahozatali alapján csak a fele. Az adatok? Az FVM-VM a mai napig nem számolt el vele. Se a 40%-kal, amit ellenőrzésre kellett fordítania, sem pedig a 60%-kal. (2009 novemberi állapot) Jogszabály írja elő. Nemcsak a szőlészet-borászat működik úgy mint a Bermuda-háromszög? Akar itt valaki rendet? Nekünk Mohács kell? Vagy csak glikol-botrány. Az a szomszédéknak bejött.


Forgalomba hozatali járulék. MGSzH-OBI ellenőriz.

A világ legdrágább ellenőrzési költségéért + a mi 40%-unk-alsó hangon 400 Millió arra, hogy a piacon vásárolható borokat ellenőrizzék. Címkét ellenőriznek. Ezért bírságolnak.

Most már az extraktot sem ellenőrzik. Ki harcolhatta ki? A piacon minden bor jó?

 

????????????????


 

Az AMC semmit nem ér, ezért három éves harc után:

Bormarketing az egyszer volt jövedéki helyett. 8Ft/l

Később kiskun nyomásra: 5-az asztali, 10 az OEM – forgalomba hozatali járulék – adó módjára behajtható. (Mert önként nem fizetik. Később sokan így se. Álexportot bonyolítanak. Megéri.) Így viszont állami támogatásnak minősül. Az EU csak a nem államihoz ad harmadik piaci promócióra kiegészítést.

Bormarketing KFT, Bormarketing Bizottság – szakmai Kompromisszum.

Kifizető hely marad az AMC. Mert nincsen szakmaközi szervezet, amelyet az EU elfogad kifizető helynek.

Első akciók. Olyan, amilyen egy ilyen nagy kompromisszum lehet. Semleges nemű. Hatástalan. „Magyar bor mindenkor”

Varsói, hágai reprezentatív szakmai kóstolók. Színvonalasak.

AMC visszavág. Későn fizeti a KFT működési költségeit. KFT bedől. Új kormány újít.

Visszajön az AMC. A Bizottságot a miniszter nevezi ki.

 

??????????????????


 

HNT: Kevés a pénz a működésre. 2010-ben a hegyközségi járulék megfeleződhet.

Kötelező tagság. Ebből következő reprezentativitás. Egy tag-egy szavazat. Szavazat-delegálás. Áldemokrácia. Rossz megoldások.


Nagyüzemi javaslat:” legyen a szavazat bor-mennyiség arányos!” Konzultáció, Bfüred Nov.

 

????????????


 

Bürokrácia: A kisvállalkozásokat megnyomorító terhek. Párhuzamos nyilvántartások. Sehonnét nem kerülnek ki megbízható adatok.


HNT javaslat: legyen minőséget tanúsító zárjegy!


Varga Pincészet: „igen, az garantálja a minőséget.” Konzultáció Bfüred

 

?????????????????


 

Az EU 2008-ra kiizzadt magából egy használható és élhető rendszert és Magyarország számára is biztosította a kialakításához szükséges forrásokat. Annyit mint a régi tagoknak. Közel 100 Milliárdot 2004 óta a ennek a felét az elmúlt 2 évben. Még vagy 20-30 Milliárdot a következő két évben. Aztán már nem nagyon lesz erre pénz. Szigorúbb EU költségvetés, északi lobby és WTO nyomás. A forgalomba hozatali engedélyek alapján számított minden liter borra mennyi is lenne ez? És szőlőre? Ha 2009-től normatív alapon terítették volna szét, bőven megérte volna szőlőt termelni. Persze azt nem lehetett. Ha nincs ágazati stratégia, akkor ez a pénz is rombol.


A tömegbor termelési feltételeit liberalizálták és közelítették az újvilágihoz. Az eredeti északi elképzelésekkel szemben csökkentették a kivágási célokat, de megtartották a lehetőséget.


A minőségi tradíciók megvédése érdekében egységes eredetvédelmi rendszer kereteit teremtették meg és alapvetően ezekhez rendeltek szerkezetátalakítási forrásokat.

A fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében új címkézési előírásokat vezetett be.


 

Magyarország nem tudott

 

élni a lehetőségekkel!


 

Szólj hozzá!

Kézműves borászat.

2011.01.06. 15:31 :: Ervino

 

Kézműves borászat.


Mi is az a kézműves borászat, hol húzzuk meg a vonalat, ki tartozik a kézműves borászathoz és mi megengedett egy kézműves borászatban?


Több internetes blogot és nyomtatott kiadványt (pl. Decanter Magazin) ist foglalkoztatott ezek a kérdések.


Akkor itt szeretnék néhány gondolatomat megosztani mind aki kézműves borászatként hirdeti magát.


Manapság már nehéz megkülönböztetni a legtöbb borászatot egy olajfinomítotól.


A Monarchia Egri Borászat is kézműves borászatként próbál magának nagyobb elismerést szerezni. Ez külföldön egy picit a nevetség tárgya lenne, hiszen ez olyan mind ha Svájcban a Swach óragyár kézműves óragyárként reklámozná magát, bocsánat de több millió órát nem lehet kézműves óraként előállítani, még akkor sem ha sok kis Kínai kezecske részt vesz az előállításában. (Bár ezt kétlem) Így több százezer palack bort sem lehet kézműves terméknek nevezni. EZ EGY SZÓ LEJÁRATÁSA! Nem akar a Mercedes Benz kézműves autómanufaktúra lenni, sem a Boss ruhagyár nem próbál több vevőt szerezni azzal a badarsággal, hogy ő kézműves cég lenne. Ez csak nálunk létezik. Ha elmész egy szabóhoz vagy cipészhez aki méretet vesz rólad és aszerint készíti el neked a terméket, az már kézműves, persze csak akkor ha meg is vagy elégedve azzal amit készített, ha nem akkor kontár csak az illető. Vele meg tudod beszélni, hogy az egyik kezed hosszabb, a bal vállad lóg, stb. és így rád szabott terméket tud készíteni ami egyedi lesz.


Mit is ír erröl a szóról a Magyar Értelmező Kézi szótár:

A magyar nyelv kézművesség szava a hagyományokra épülő, kézi szerszámokkal, egyedi eljárással folytatott háziipari vagy kisipari tevékenységet jelenti.”

Mitől kézműves egy bor? Szerintem főleg attól, hogy ha egy palack borral valakit fejbe vernek akkor a rendőrség először hozzám jön, mivel az új lenyomatom rajta van a palackon, tehát én mind termelő minden palackot egyszer de inkább többször kézbe vettem, én művelem a szőlőmet, én foglalkozom a borral, a vendégekkel és nem alkalmazottak teszik ezt helyettem.

Lehet egy reduktív bor kézműves? Miért ne? Azért mert valami kézműves nem azt jelenti, hogy csak úgy lehet készíteni mind a római korban. Én nem készítek reduktív borokat de ezért nem tartom magam vissza maradottnak, pl. használok metsző ollót, szivattyút, traktort, és mobil telefont is. Az már egy másik kérdés, hogy ki kell e használni mind azt a sok VEGYSZART, ó bocsánat vegyszert amit a vegyipar kínál és azt a sok „pokolgépet“ amit az ipar kínál a borászatoknak, lásd fordított ozmózis stb. Szerintem nem! Tudni kell nemet mondani, ez is hozzátartozik számomra a kézművességhez!


Számomra a kézművesség egyediséget, megbízhatót, kiváló minőséget jelent. De van a kézművesnek egy ellentéte is Ő a KONTÁR, mind annyian ismerünk ilyent, emlékezz csak vissza mikor legutóbb a mosógépedet (stb.) javították, megvoltál elégedve? Vagy még egyszer ki kellett hívni egy szerelőt? Biztos ittál már ilyen bort is ahol egy kontár belekontárkodott a dolgokba. (Bár ne tette volna)


Van egy több mind 40 éves kis traktorom, amivel a szőlőt művelem, amikor ezt a traktort tervezték más szempontok szerint gondolkozott a tulajdonos, más szempontok szerint kellet a mérnököknek tervezniük mint ma. Miért készítettek régen úgy a dolgokat, (traktor, szerszámok, bútorok stb.) hogy az több mind 50-60 vagy 100 de akár 200 évig is kitartson, hiszen addigra már a készítője rég nem él. Miért volt fontos neki, hogy az Ő általa készített termék akár őt is túl élje? Talán azért mert így a munkája által tovább él? Egy régi szekrénynek története van, az mesélni tud, pl. hány költözést megért már, egy mai bútor darab a második költözést ritkán éli túl.


Én inkább szeretnék egy bort inni amiről tudom, hogy ki készítette, amiről tudom, hogy olyat csak ott lehet készíteni mert máshol már más adottságok vannak és így arca van a bornak ami egyedivé teszi. Mind egy olyat amelyikről azt sem tudom, hogy a borászat végül melyik konszernhez tartozik, nem hogy ki a tulajdonos. E.

5 komment

A helyzet

2011.01.03. 14:19 :: Ervino

 

A helyzet

Egyrészt kerülni kell az üldözési mánia látszatát is. Másrészt a világos üzenetekből érteni kell.

Megint határozatot kaptam a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóságától. Megint találtak egy palack Csopaki Olaszrizlinget, amelyen nem tüntettem fel, hogy balatonfüredi. Megint bevizsgálták a laborban és megint megállapították, hogy a minősége azonos és megint rutinszerűen leszámlázták a laborálás költségeit.

Az üzenet csak ezután jön. A bevizsgált bor 2006-os volt. Három éve nincsen belőle. Legalább két éve forgalomban sincsen. A feltalálás helye a számomra ismeretlen Méta KFT , Kiskunfélegyháza, Izsáki út. Ide én nem szállítottam bort. Beszédes helyszín. Ideje 2010 November 8-a. 3-4 nappal az EU pénzek felhasználását firtató Index írás után. Nem sokat szaroztak az üzenettel. Azt üzenték, hogy ez csak a kezdet.

Be is foghatnám a pofámat. Inkább leírom, amit eddig megtudtam:

Mind a kivágási támogatásoknak mind pedig a szerkezetátalakítási támogatásoknak majdnem 70%-a a Kiskunságba került. A lepárlási támogatások 100%-a Kunfehértóra.

Az alföldiek telepítési kedvének egy oka van. Itt nem kell egy hektár szőlőkataszterbe tartozó – igaz I. osztályú területért 15-20 Milliót lepengetni mint Csopakon, vagy Badacsonyban vagy Villányban, vagy a Hegyalján . A II. osztályba az EU csatlakozáskor „borpolitikai okokból” felminősített homok jóformán ingyen van. A támogatással a telepítés is. Ráadásul ott a támogatás felhasználására a homok a garancia, itt hússzor nagyobb a fedezet értéke. Félreértés ne essék semmi bajom az Alfölddel. Minden tiszteletem Frittmannéké, Kökényéké és a boraikat is szeretem.

Csak éppen nem hiszem, hogy miközben lassan eltűnnek legszebb borvidékeink, az EU forrásait jóformán kizárólag a homoki borok termelői hátterére kellene fordítani.

Az is furcsa, hogy a vidékfejlesztés élelmiszeriparra fordított támogatásainak legnagyobb haszonélvezője éppen a sokat síró borászat. 15 Milliárd az 50-ből. Éppen csak elfogytak az építési pénzek, megnyílt a borászati gépek kasszája. Valakiknek csak megszületni volt nehéz. Majdnem ismeretlen borászatok termelése fog nagyságrenddel növekedni. Hogy milyen szőlőből fognak dolgozni és különösen, hogy milyen piacon fognak bort eladni?

Minek akadékoskodni? Fő, hogy lehívjuk az EU támogatásokat!

Ja, miközben a 2004-es csatlakozás óta úgy 100 Milliárdocska folyt be az ágazatba, eltűnt a szőlőterületek 30-40%-a. Tíz év alatt a fele lesz? Hogy pontosan mennyi azt a HNT, az MGSzH, a VPOP, az MVH és az összes hatóság, amelyeknek havonta, negyedévente vagy évente jelentéseket gyárt több tízezer szőlőtermesztő és borász, együttesen sem sejti. Ennyi pénzből akár virágozhatna is az ágazat. Néhány év múlva tanuhegyként csak néhány nemzetközi mércével is nagy bor, eltűnt borvidékeken néhány tucat színvonalas birtok jelöli, hogy hova kellett volna eljutnunk? Nem alakulnak ki az Újvilággal is versenyképes alföldi nagybirtokok, Ausztriához hasonló vendég-hívogató borvidékek. Nagyobb a baj mint a filokszéra idején? J.

27 komment

hello again

2011.01.03. 14:02 :: Ervino

 

hello again

Többen reklamáltak, hogy rég nem irtunk. Pedig az időt nem loptuk ám, csak hát az idei évben elég sok időt kívánt a szőlő, de azért mellette találtunk időt az Írásra is, könyv írásra. Így sikerült két könyvet is megjelentetnünk. Jásdi szomszédom fiatal szíve egy Szerenádot álmodott meg a szőlőben, Mi (édesapám és én) pedig egy felkérésnek tettünk eleget és így egy új Csopak könyvvel örvendeztetjük meg a Balaton szerelmeseit.


 

Szerenád a szőlőben: (Írta: Jásdi István)


Csopak: (Írta: Tamás Jenő)

Szólj hozzá!

HARMÓNIA

2010.08.31. 14:48 :: Ervino

 HARMÓNIA

Gyakran már magában a szó finom hárfafutam-hangzásában - mint kagylóban a gyöngy - benne rejlik az egyedi, felbecsülhetetlen értékû tartalom. A szó négy magánhangzó-hídpillérbõl és négy mássalhangzó-hídtestbõl áll. A szellõfinomságú “h”-nak olyan szüksége van a mély hangrendû “a” magánhangzóra, mint szellõnek a lombkoronára, amelybe beleütközve válik hallhatóvá. A két hangot, mint egyesült, lecsiszolt követ a patakban, tovább görgeti a robajló “r”, de a kissé keményebb tónust azonnal megszelídíti a nazális “m” méhzsongása, és egyben elõkészíti és megnyítja az “ó” katedrálist betöltõ, lélekfelemelõ orgonabúgását, amelyet átível az égi magasságokba emelkedõ “i”-re az ugyancsak nazális “n”, majd a katarzis-élményt diszkréten, de határozott végérvényességgel lezárja, és visz-szahozza a lelket ismét a földre, feladataihoz, a szilárd alapot biztosító “a” magánhangzó.

Harmónia - õsidõk óta õ a mesebeli kékmadár, amely után szüntelenül futunk, s reménykedünk, hogy megpihen egyszer egy szép, lombos faágon, leszáll közénk, és szétosztja drága kincseit köztünk. Megállás nélkül, elvetemült dühvel rombolunk szét vagy taposunk halálra naponta értékes fogalmakat, de ez õt nem érinti, mert nem jutunk a közelébe sem. Harmóniát soha sehol nem tudott teremteni az ember, mert képtelen erre, de voltak helyek és rövid idõszakok, amikor képes volt alázatos szívvel vigyázni rá, rövid ideig megõrizni ezt a csodálatos ajándékot. Ezeket a ritka pillanatokat soha semmi sem törölheti ki egy nép vagy egy ember lelkébõl. Sajnos, mindig csak akkor döbben rá, hogy milyen megfizethetetlen érték volt a kezében, amikor könnyelmû és ostoba módon már többnyire jóvátehetetlenül szétrombolta azt. Az ember nem tud teremteni, mert õ nem Teremtõ, csak pökhendi módon képzeli magáról ezt, s minél intenzívebb benne ez a sötét kényszerképzet, annál nagyobb katasztrófák a következményei. Ez mind a személyes, mind az egyetemes sorsra érvényes.

Annyi vincellér szeretné megteremteni a harmóniát a borban, de oly kevesen döbbennek rá arra, hogy minél több és drágább technikai eszközt használnak fel a szõlõben, meg kétséges technológiát a pincében, s minél több, a természettõl idegen vegyi anyagot alkalmaznak a borkészítésnél, s minél inkább a naptár- meg a marketing-diktátor határoz meg és dönt el mindent, annál jobban távolodnak a hõn áhított céltól. Türelem, alázat és szilárd értékrend nélkül senki sem tudja hozzásegíteni a bort a harmónia megteremtéséhez. Ha a pénz, a puszta szakértelem meg a számítógép elegendõ lenne ehhez, akkor nem is kellene foglalkozni ezzel a témával. A bor azonban mit sem tud kezdeni “oklevél-gyûjtõkkel”, újgazdag tõzsdespekulánsokkal, divathajhászókkal vagy mindentudó, öntelt hadvezérekkel. Hamar megmutatja nekik Waterloo-t.

Minél tökéletesebb a borban a sokféle elem összjátéka, annál jobban jutnak kifejezésre a nemes ital értékes tulajdonságai. Harmónia nem tetszetõsséget, uniformizáltságot, de nem is az egyes elemek öncélú “önmegvalósítását” jelenti, hanem a sokféle rész, egymásnak alárendelni kész, kiegyensúlyozott összjátékát; dinamikus egyensúlyt, esztétikusan elrendezett sokféleséget; a különbözõ, és részben ellentétes dolgok kiegyenlített, egymást kölcsönösen gazdagító együttélését. De nincs olyan abszolút mérce, amely az igazi viszonyt meghatározhatná, mert a természet nem ismeri a klisét, a kaptafát. A harmonikus bor elkészítése nem sajátítható el egyetemen, mert ott sem ért hozzá senki sem. Legfeljebb az sejt meg valamit ebbõl, akit nagy tapasztalatú, egészséges látásmódú bölcs emberek - és nem futószalag mellett álló “mindentudó” beprogramozott robotok - készítettek fel élete végéig való szüntelen tanulási képesség-re, s ezért úgy búcsúzik el az egyetemtõl, hogy fölfedezte ott a legfontosabbat: hogy tudásunk tudatlanságunk hatalmas részének parányi morzsája csak, de éppen ez az alázat a hajtóereje az egészséges emberi megismerésnek. Ez az alázat és a mustármagnyi hit adhat csak erõt és képességet ahhoz, hogy mind messzebbre, mind mélyebbre lásson valaki, s így felismerje a saját helyét a dolgok rendjében. Csak így fedezheti föl, hogy minden nagy bor a saját egyszeri, és idõben behatárolt harmóniáját, egyéni kompozíció-logikáját teremti meg, amely így még nem fordult elõ, és soha többé már nem ismétlõdik meg ugyanígy. Nekünk még ámulni tudó lélekkel a feltételeket kell biztosítanunk a csodához. Nincs ennél fejlettebb tudomány, mert amelyik tudomány nem hisz a csodákban, annak kevés köze van a tudományhoz. S aki ezt a feladatot “rangon alulinak” tartja, vagy borstílus-klisékben gondolkodik, zûrzavaros borokat fog gyártani, mert az értékrendnélküliségnek is megvan a maga logikája: elõször a szavak zavarodnak össze, majd a fogalmak s végül a dolgok.

Egy felejthetetlen, harmonikus bor - a széles körben élõ tévhittel ellentétben - nem sok jó tulajdonság összegzõdésébõl áll, mert ha így lenne, akkor olyan unalmas lenne, mint a stréber az osztályban. Egy nagy bornak kiemelkedõ és összetéveszthetetlen karaktere van, határozott élekkel és sarkokkal; már ezért sem lehet mindenkinek a kedvence, de mindenkinek elmeséli, aki értõ módon tud figyelni, hogy honnan jön, és hogyan bántak vele a szõlõben és a pincében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fecsegõ típus, sõt éppen a leglényegesebb dolgok elhallgatásával teremt érdeklõdést és meglepetéseket éveken keresztül. Ettõl a feszültségtõl vibrál körülötte még a levegõ is, mert a vibrálás dinamikája is része az egyensúlynak, a permanens harmóniának. Tamás Jenő.

3 komment

Mérsékelt optimizmus

2010.06.20. 19:18 :: Ervino

 

 

Mérsékelt optimizmus


Csopakról nézvést valószínűtlen mindaz, ami Edelényben történik. A Balaton keleti medencéje fölül pénteken éjszaka kifújta az északnyugati szél a maradék felhőket, felszárította a pocsolyákat, átszellőztette a szőlők lombját és szombaton délelőtt már hét ágra ragyog a nap. Leállt a szél és a Paloznaki öböl előtt hiába várakozik a Kereked Vitorlás Kupa kétszáz fős mezőnye a rajt-lövésre. Két óra felé ide hallatszik a két lövés – parti halasztás. Behúznak a kis kikötőbe. Sebaj! Ott is a mi borainkat isszák.

Kora délutánra kialakul a szokásos kora nyári balatoni időjárási képlet: a tó körül fehér Cumulus-ok tornyosulnak, de a tó és közvetlen környéke fölé a gyorsan melegedő vízfelület nem engedi betörni őket. A sokadik esős héten már-már elhittük, hogy soha többé nem lesz nyár, de ez most már az. A szőlő hajtásai napok alatt kinőtték a 80-100 kilométeres szelek sokkját és most szinte szabad szemmel is láthatóan nyúlnak a Nap felé. Az olaszrizling fürt-virágai még zártak, de pár ilyen nap és egyszerre minden tőke kivirágzik. A szőlővirágzás nem olyan látványos mint a manduláé, de mi annál is jobban várjuk. A következő néhány hét időjárása dönteni fog a termés mennyiségéről, de ha kevés lesz legalább még jobb lesz a minősége. Vasárnap délelőttre keleti szelet várunk, ami azt jelenti, hogy a vitorlázók talán mégis lebonyolítják a versenyüket és ami fontosabb ennél is Edelényben talán csökken a Bódva szintje.

3 komment

Világgazdasági mese

2010.06.20. 19:18 :: Ervino

 

Világgazdasági mese

Egy távoli ismerősnek rendszeresen adunk kölcsön, hogy megvásárolja, amit termelünk. Nagyon sokat dolgozunk, nagyon olcsón. Egyre jobban élünk, igaz a távoli ismerős messze jobban. Lassan egy évi munkánk árával tartozik. Kölcsöneink egy részét arra fordítja, hogy body building szalonokba jár. Azért erősíti magát, hogy sakkban tarthasson bennünket és barátainkat, megmondhassa nekünk mi a jó és hogyan illik viselkedni. Arra is jó a pénzünk, hogy megvásárolja a világ minden részéről-így tőlünk is a legokosabb embereket, akik nála találnak ki új eszközöket és ellenünk új fegyvereket. A távoli ismerősnek a mi pénzünkön kívül is vannak eszközei, hogy magához vonzza a gondolkodó embereket. Költséges eszközök: jólét, szabadság és demokrácia. Nekünk ezekre így együtt nem futja. Ha holnaptól nem adnánk kölcsön, a távoli ismerős becsukhatná a boltot. Ha becsukná elfelejthetnénk a neki adott kölcsöneinket. Igaz, pontosan tudjuk, soha nem fogjuk így sem visszakapni. Csak az a kérdés meddig dolgozunk azért, hogy ők jobban éljenek és időnként feltöröljék velünk a padlót? -J-

3 komment

Berecz Stephanie az Év Borásza Tokajban

2010.06.02. 15:37 :: Ervino

 

Ez jó hír!

Berecz Stephanie az Év Borásza Tokajban. Régebben is találkoztunk itt-ott. Borász-gyűléseken, kóstolókon, fesztiválokon – szóval ahol magunk fajta csak megfordul.

Amikor azonban egy 2002-es burgundi túra után hazatértünk Szabolccsal már tudtuk, hogy ezután már nem érhetjük be az egyszerűen csak tiszta ízű, gyümölcsös, irányított erjesztéssel készült borokkal – a csopaki boroknak összehasonlíthatatlan csopaki karakterrel kell rendelkezniük. Ehhez-úgy gondoltuk- mi nem tudunk eleget a borászatról. Talán Alkonyi Laci tanácsolta, hogy keressük meg Stephanie-t. Az Anjou-ból ide származott fiatal borász némi rábeszélés után elvállalta, hogy havonta egyszer átjön Csopakra, hogy végig kóstoljuk a borainkat, átbeszéljük a tennivalókat. Talán arra számítottunk, hogy kész receptekkel, csalhatatlan fajélesztőkkel, ízoldó enzimekkel, a szájat csak kicsit összehúzó tanninokkal érkezik. Ha erre számítottunk – hát csalódtunk.

Először is kóstoltunk. Sokat kóstoltunk. Stephanie a mi hazai fesztiválokon, hagymás rántottával és pálinkával induló borversenyeken edződött elképzeléseinkhez képest hihetetlenül pontosan kóstol. Ha azt mondta körte, megmondta azt is melyik fajta. Ha fehér bogyós gyümölcsökről beszélt, pontosította, hogy egresre gondol. Kíméletlen volt a borhibákkal. Gyorsan felismerte a különböző csopaki talajok, dűlők karakter-jegyeit. Így csak azok kóstolnak, akik már kamasz-korukban megtanulják a virágok illatát, pontosan felismerik az ízeket és az egyetemen nagyon-nagyon sok borral ismerkednek meg. Bor-receptet viszont nem kaptunk. Tanácsot sem adott. Kérdezett. Kérdései gondolkozásra kényszerítettek. Újra meg újra rá kellett jönnünk, hogy nincs nagyobb tudomány, mint, hogy a jó kérdéseket tegyük fel magunknak. Szőlő és bor-ügyekben nincsenek ex catedra megoldások. 2003. jó évjárat volt és boraink kezdtek felismerhetőek lenni. Elindultunk egy úton, amelyiken ha előre jutunk is, újra meg újra meg kell hogy kérdőjelezzük minden lépésünket. Stephanie egy év együttműködés után már nem ért rá, hogy velünk foglalkozzon. A családja, a tokaji állása és a férjével Berecz Zsolttal építgetett és egyre gyarapodó Kikelet pince minden idejét igénybe vette. Illetve a közös borász ügyekre mindig ráér. Ha Tokajért, a magyar borászatért kell tenni, a nálunk gyökeret eresztett francia borász mindig ott van. Hajrá Stephanie! Hajrá Kikelet! J.

2 komment

Meghalt Dr. Bakonyi Károly.

2010.05.31. 14:33 :: Ervino

 

Meghalt Dr. Bakonyi Károly. Itt született a csopaki nappalim helyén állott vincellér-lakás konyhájában 1921-ben. Ugyanakkor amikor saját apám is.

Hatodik gyereke volt Bakonyi Istvánnak, Hűvös Salamon vincellérjének. Jó állás volt akkoriban az egykori Ranolder birtok vezetése. Bakonyi István mégis odébb állt 26-ban, mert összeveszett Hűvös özvegy nővérével a szilvalekvár befőzésén. A szilvalekvár is becsületbeli ügy volt. Felpakolta az akkorra már hét gyereket a szekérre és meg sem álltak a Badacsonyi Kutatóig. A négy fiúból mindből híres szőlő-nemesítő lett. Aztán mind a négy harcolt a világháborúban és mind a négy orosz hadifogságba esett. Szerencsés módon mind haza is kerültek. Károly élete a Georgikon cserszegi kisérleti telepéhez kötődött.

A szőlő nemesítés nem a kapkodó emberek elfoglaltsága. Évtizedek telhetnek el egy-egy új fajta létrehozásáig. Nemes Olaszrizling, Nektár, Rozália, egy jól bevált alanyfajta a Georgikon és a végre kereskedelmi sikert is hozó Cserszegi Fűszeres. Nemesítő ennél többet nem nagyon érhet el. Dolgozott az utolsó pillanatokig. Nemesítő nem tudja abbahagyni a munkát. Korán érő vörös fajtán, magnélküli csemege-szőlőn dolgozott. Azt mondta egyszer édesanyja még a csopaki házban: Úgy dolgozz mintha örökké élnél és imádkozz mert holnap meghalhatsz!

Meg- meglátogatott Csopakon, hogy ellenőrizze áll-e még a szülői ház, egészségesek-e körülötte a birtok szőlői. Elküldtem neki egy-egy érdekes borkísérletet: késői cserszegit – illatos, majdnem aszú sűrűségű bort. Meglátogattam néha a keszthelyi házban, hogy megkérdezzem, mit gondol egyik –másik csopaki dűlőről és meséljen a régiekről. Mindig felkészült a beszélgetésekre, cédulákon jegyzetelt és ezekről olvasott föl. Azt ígértem megírom és ha sikerült kiadni elviszem Neki a csopaki birtoknak és lakóinak a történetét. Az utóbbi időben többször sürgetett. Végül is elkéstem.

Itt maradtak utána szőlőhöz borhoz értő gyerekei, unokái, a fagyokat jól tűrő szőlőfajták, mésztűrő alanyfajták és ropogósan illatos könnyed borok. Jásdi István

1 komment

Kóstoló

2010.05.26. 10:42 :: Ervino

 

Kóstoló


Télen a fűtött püspöki kóstoló szobában, nyáron a szaletliben vagy Ervinéknél a tornácon nem férnek el a buszos turisták. Nem is baj. Intimebb így a dolog. Baráti társaságok, sokszor visszajáró ismerősök ízlelgetik a csopakit. Eleinte mindenki visszafogott. Megszakértik a cserszegit, a chardonnay-t, a rozét, megdícsérik a rizlinget (ami mindig olasz, szóval magyar) Mire a súlyosabb boregyéniségekhez érünk, rájövünk, hogy ez a világ bizony megváltásra szorul és erre így egy-két pohár után mi lennénk tulajdonképpen a legalkalmasabbak. Nincsenek korlátok: kezdjük a közgazdasággal, aztán jöhet már a nemzet-stratégia és a végén teljes bizonyossággal eljutunk a filozófia és a lét legvégső kérdéseiig. Először gyorsuló beszéddel, aztán kicsit lassabban, meg-megbotló nyelvvel jutunk az egyre mélyülő gondolatokig. Ez már az ó-borok ideje. Emlékszel a 2002-es nyárra? 2006 csapadékos tavaszára? 2007 kánikuláira? Na, ez a bor attól lett ilyen. Benne van minden esős hét, benne a tavaszi szelek, ahogyan benne lesznek a 2010-esekben az izlandi vulkán hamu-felhői. Széttöredezik a társalgás. Fiatal nő sírdogál a borosgazda vállán, igazi bombázó: Jövőre harminc leszek. Mindenem gyereket akar. A hormonaim, a lelkem. Ez meg- és a szomszéd asztalnál mostanra kicsit bárgyúbban vigyorgó harmincas menedzser felé mutat – éjszakánként számítógépen stratégiai játékokat játszik. A gyerek felelősség. Erre még nem érett.

A hatodik, nyolcadik bor után többet tudunk egymásról, mint az egy irodában tíz éve együtt dolgozó kollegák. Meg nem oldjuk egymás problémáit, de legalább kibeszéljük. Mint a pszichológusnál. Vagy a gyóntatószékben.

A jó bortól jobban alszunk és másnap fejfájás nélkül frissen ébredünk. J.

3 komment

Bolond idők

2010.05.17. 10:20 :: Ervino

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bolond idők


Hogy az izlandi vulkán vagy a globális felmelegedés az oka, nem tudom, de május közepére 6-7 fokra hűlt a levegő. Szakadatlanul esik az eső és időnként 100km-es orkán emelgeti a tetőket, forgatja ki a felázott földből a kisebb-nagyobb fákat és tépi a szőlő leveleit, tördeli a friss hajtásokat. Mielőtt végérvényes szentenciákat pufogtatnánk a megbolondult természetről, érdemes végig nézni az elmúlt évek, évszázadok időjárási leírásait, hogy rájöjjünk, mindenre volt már példa. Ha nem is esik jól, hogy május 17-én be kellett fűtenem, egyelőre nem történt nagyobb katasztrófa. Vesztettünk néhány cserepet a tetőről, letört sok 30-40 centis hajtás, de miután a szőlő még nem virágzik, jóvátehetetlen károk nem történtek. A lehűlés persze egy héttel megint visszavetette a növény fejlődést, de legalább nem augusztus közepén kezdődik majd a szüret. Bár addig még sok minden történhet.

Igazi károkat a zegernye Etyeken okozott. Ott sem a szőlőben. Szegény Rókusfalvi Pali hiába rendezi évek óta az egyik legjobb színvonalú országos boros rendezvényt, az elemek idén legyűrték. Pedig szombaton még rendben betelepedtek a vendég-borászok az etyeki pincesor vendéglátóihoz, menetrend szerint megérkezett a borértő közönség és beindult a hagyományos jövés-menés. Ezeket az edzett bor-janicsárokat nem riasztja el egy zápor vagy egyszerű lehűlés. Aztán csak esett, esett reggeltől egyre… (Jó lenne tudni ezt honnan idéztem) Amíg csak a pocsolyákba teljes gázzal belehajtó autósok okoztak riadalmat, nem is volt gond. Estére aztán a bezáró pincékből kiszoruló borisszák, a parkoló helyén halastavakat találtak. Derékig sárosan húzták-vonták a rendezők traktoraival a beragadt kocsikat. Vasárnapra vendégek és vendéglátók is elvesztették a bátorságukat. Ezen a fesztiválon csak a tervezett költségek valósultak meg. A bevételeknek csak töredéke. Még vannak akik azt hiszik, hogy a fesztivál-szervezés aranybánya. Mi csak azt reméljük, hogy Pali nem veszíti el végleg a kedvét. Szóval: Hajrá Rókusfalvy! J.

Szólj hozzá!

Pedig volt rajtam sapka!

2010.05.12. 11:06 :: Ervino

Pedig volt rajtam sapka!

Az idén is újra végigjártam a szőlőtelepítésí pályázat tortúrát, kénytelen voltam, hiszen tavaly indok nélkül utasították el. ??? Igen, ilyen is van.


Ime így néz ki:


Végy egy elhanyogolt területet, amit már évek óta nem művelnek. Kérj a kedvenc hegybíródtól kivágási engedélyt. A bokrokban, iszalagban és parlagfüben gazdag területet szabadítsd meg a telepítés számára. A régi oszlopokat, tőkéket távolítsd el. Kérd fel kedvenc hegybíródat és két urat az MVH-től, hogy szíveskedjenek ellenörizni a kívágást. (10 000,-Ft) Kérj fel egy szakértőt, aki talajvizsgálatot végez (110 000,- Ft ért), szántasd fel mélyszántással kb 70-80 cm mélyen. (90 000,- Ft) Kérj a kedvenc hegybíródtól telepítési engedélyt, majd következő tavasszal telepítsd el szőlődet, karózd ki, közben ne engedd, hogy a gaz újra birtokába vegye a területedet, és ezt kb 2-3 hetente. A nővekedő hajtásokat 3-4 hetente kösd a karóhoz, és permetezz. 1 év múlva tavasszal hívd fel kedvenc hegybíródat és két urat az MVH-től, hogy sziveskedjenek ellenőrizni az új telepítést. (10 000,- Ft) Rendeld meg az oszlopokat, drotókat, feszítőket (670 000,- Ft) és a használatí utasítás szerint helyezd el őket a földbe, oszlopra stb. Közben óvd a szőlőt a gaztól, betegségektől.

Most már beadhatod a pályázatodat, de hogy minden szükséges papírt beszerezz, 2 hét áll a rendelkezésedre, jobb estben. Kivágási engedély, telepítési engedély, szőlőszármazási bízonyítvány, adatlapok az MVH-tól kb 7-8 db. Igazolás a földhivataltól, hogy a terület a te tulajdonodat képezi. (Ja itt egy NÜANSZ, ahogy Hofi bácsi mondaná. A földhivatal kétféle adatlapot állít ki, hivatalosat és nem hivatalosat ??? Érti ezt valaki? Egy hivatal kiadhat egy nem hivatalos papírt is??? Na, jó ezt hagyjuk inkább) (11 000,- Ft) A kedvenc hegybíródtól kérj térképkivonatot, igazolások tömkelegét.


A pályázat már a bizotság előtt, hogy lesz- e pénz belőle, és mikor kerül kifizetésre pedig csak a csillagászok tudják megmondani. A biztonság kedvéért az idén nem húztam hozzá sapkát.


Jelentem a szőlő azért jól van, és lassan már negyedik évéhez érkezik, így már kevés terméssel is megajándékoz az idén. Szerintem kitesz magáért, és egész édes terméssel fog megjutalmazni, hogy egy picit feledtesse az elmúlt időt. -E-

4 komment

Alkalmi alkalmatlanok

2010.05.12. 09:58 :: Ervino

Alkalmi alkalmatlanok


Újra meg újra ismételgetem magamnak: nem hiszek az összeesküvés-elméleteknek. Április elseje óta (nem tréfa) alkalmi munkásokat csak úgy lehet foglalkoztatni, ha kitöltöttük a hatóságilag előnyomtatott jelenléti ívet és a munkaidő megkezdése előtt elektronikus úton –e mailben vagy SMS-ben leadjuk a munkát megkezdők listáját személyenként a hozzá tartozó 18 féle adattal arra a címre vagy arra az országban összesen 3 telefonvonalra, amelyeket erre a célra kijelöltek. A munka végeztével ugyanezt még egyszer.

Később a rendszerhez kötelező szerződéskötés is kapcsolódik.

Mindezt azért, hogy egyszerűsítse a túl bonyolultnak ítélt zöld cseléd-könyvek rendszerét. Ott a közteherjegyek beragasztásával, a rovatok kitöltésével egy-egy munkavállalóval öt-tíz perc alatt lehetett végezni. Ha szüretkor mind a tizenöt ember hatra jön, fél nyolcra végzünk az adminisztrációval. Egyébként szerencsére állandó alkalmazottaink vannak.

Az új, betarthatatlan rend be nem tartásáért mega-büntetéseket helyeztek kilátásba. Minimum 100000, határ a csillagos ég.

Van ebben az országban néhány százezer ember aki fizetéssel csak alkalmi munka formájában találkozik. Az építőipar munkaerő szükségletének legalább a 70%-át alkalmi munkások adják. A mezőgazdaságénak ugyancsak a nagyobbik részét. Az építőiparban a fővállalkozások rendszerében viszonylag jól kezelik az ügyet. Az alvállalkozó alvállalkozója foglalkoztatja a culágereket. Egy-egy nagyobb ellenőrzést követően csapatostul fantomizálódnak.

Az építőiparban amúgy éppen pang az üzlet. Marad az alkalmiaknak a mezőgazdaság. Illetve maradna. A paraszt, akkor is megműveli a földjét, ha a terményt nem tudja eladni. Igaz vetéskor, metszéskor még bízik. Egyébként sem tud fantomizálódni, mert röghöz kötött. A leginkább röghöz kötött a szőlősgazda. Ott van az ültetvény harminc-negyven-ötven évig. Ha egy-két év kimarad a művelésében, akár ki is vághatja. Aki nem foglalkoztat állandó embereket, (szezon munkákra ez azért nagy luxus) az csak felveszi reggel az embereket. Ha a munkakezdésig nem jelentett be mindenkit elektronikus úton, (és ebben a rendszerben így járhat a bejelentők zöme) délben megtalálja a munkaügyi ellenőrzés, elúszik az a pénze is, amit egyébként a növényvédelemre tett félre.

Jövőre ugyanabban a sorban állhat mint a többi munkanélküli. Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. A hülyeségben hiszek. Túlméretezett bürokráciát nem lehet büntetésekből hosszú távon fenntartani. Az sem megoldás, ha a helyzet feloldására az érintett bürokraták vállalkozásai ajánlkoznak. (Betörtem az összes ablakot, de tudok egy üvegest!)

Nem sok olyan munkalehetőség van kis hazánkban, amely keresetet kínál a szakképzetlenek százezreinek. Legalább ezekre vigyázni kéne! -J-

Szólj hozzá!

Versenyben az idővel

2010.05.12. 09:50 :: Ervino

 

 Versenyben az idővel


Hol izlandi vulkáni hamut, hol pedig szaharai homokot hoznak mostanában a felhők. Még jó, hogy közben zavartalanul süt a májusi nap. A szőlő hajtásai szemmel majdnem láthatóan nőnek. A virág-kezdemények még zártak. Idén egy-két héttel később lesz virágzás. Szóval az errefelé normális idejében. Sokat spórolnak nekünk a tavaszi szelek is. Az esők után a szellős lombok között hamar megszáradnak a levelek, esélye sincs a gombabetegségeknek. Egyelőre még nem is tervezzük a permetezést. Minden energiát a hajtás válogatásba! Meg törzs tisztítás. Mire a végére érünk, jöhet a hajtások befűzése a drótok közé. Munkás dolog a tisztességes szőlőművelés. Metszéstől a szüretig úgy hétszer megyünk végig minden soron, ugyanennyiszer nyúlunk minden tőkéhez. Legalább ugyanennyiszer megy végig a traktor a sorok között. 20 hektár = 60 kilométer. 420 kilométer gyalog még egyszer ennyi a traktoron.

Ja, és nem csak gyalogolunk! Julius közepéig, Péter-Pálig biztosan nem érünk a végére.


 

Az egyik laikus kérdés, hogy milyen lesz az évjárat? Egyenlőre még minden jól alakul. Csak hát a szőlő még kint alszik 4 hónapig. A jó szőlőtermő helyeken 10 évjáratból legalább 9 nagyon jó. Tamás Jenő bácsi szerint Csopak ilyen hely. Mi meg nem fogunk vele vitatkozni.


 

A másik laikus kérdés, hogy mi kerül annyiba egy üveg borban? Hogy őszinte legyek én meg nem tudom, hogyan tudjuk ennyiből kihozni. Mert nemcsak a szőlőben van tennivaló.

 

Azt valljuk, hogy a jó alapanyagot a borásznak a lehető legkevesebbet kell zargatnia. De hát az így is legalább 5-6 beavatkozás minden egyes hordónál és aki járt már nálunk, tudja, hogy van belőlük bőven. Szóval, ha nem számolom az üveget, dugót, címkét, kupakot, kartont és engedélyeket, hordómosást és nagytakarítást, akkor is van tennivaló a pincében is.

Még jó, hogy mindezt szeretjük.

Egy valamit utálunk: a bürokráciát! j.

Szólj hozzá!

Sorlik a szőlő

2010.05.01. 06:24 :: Ervino

 

Sorlik a szőlő

Bomlanak az Olaszrizling rügyei, már 8-10 centisek a chardonnay, Szürkebarát vagy éppen a Cabernet hajtásai. A végre felmelegedő tavaszban az eddig messziről csak sejthető szőlősorokat már pontosan jelölik az apró zöld levelek. A gaz, ha nem vigyázunk hamar felér az alacsony vagy középmagas kordon karjáig. Különösen a lósóska agresszív ilyenkor. Visszajöttek a verbőciek (na nem a hármas könyvvel) és nekilátunk a leghalaszthatatlanabb feladatoknak. Miklós a traktorral kaszál a sorok között és ettől Ervin is kedvet kap hozzá. Misa a damilossal a tőkék között tesz rendet. Jöhet napokon belül a hajtásválogatás, most egy mozdulattal lehet lepattintani a fölösleges hajtáskezdeményeket. Májusban már szemmel láthatóan fognak nőni a hajtások. Péter-Pálig ki sem jövünk a szőlőből. Ha meg esni fog –irány a pince! Túl vagyunk végre a rozé és a cserszegi derítésén, tölthető a szűretlen 2008-as Cabernet is. Van tennivaló a következő hetekre. Beszállnak a munkába Tamásék címerállatai is. Kapkodják a rovarokat a feketerigók. Méretes vadnyulak ugrálnak a szőlőben.

A legmegátalkodottabb vörösbor fogyasztók számára is eljött a csopaki borok ideje. Rizling, Rozé, Chardonnay, fröccs, hosszúlépés – mostantól a szomjoltó borok kellenek. Maró kólák és energiaitalok, tompító sörök helyett.

 

Szólj hozzá!

Bor, pénz, piac

2010.04.28. 22:11 :: Ervino

 

 

Bor, pénz, piac


A sor egyik végén Györgykovács Imi áll. Évek óta változatlanul úgy 1,5 hektár, talán 25 négyzetméteres pince-présház a Somló oldalában. Két kiszolgált csavaros prés, pár öreg hordó. Nem tudom megvette-e már a szivattyút, amivel évek óta kacérkodik vagy még mindig vödörrel hordják át a kipréselt mustot a pincébe. Egy biztos, ha a felesége vagy ő megbetegszik, fennakadások vannak a hajtásválogatásban.

A másik végen a pénzügyi befektető: Alles, was gut und teuer. A milliárdos befektető készen veszi a márkát, pályázati támogatásból –mert ahhoz is ő jut hozzá- drága építőanyagokból nagystílű borospince a technológia legújabb vívmányaival. Marketingeszközök a nyomdaipar és a média-ipar csúcs-színvonalán. A pincében az avatáskor járt, a szőlőkről csak sejti merre fekszenek.

A 100 Forintos kérdés: kinek van jobb bora?

A 10000 Forintos: ki tudja jobban eladni?

Fontos lenne, hogy válaszolni tudjunk ezekre a kérdésekre, mert az elmúlt 2-3 évben egy sor szervesen felnőtt, évtized vagy évtizedek alatt nevet szerzett borászat vág átmenetinek szánt pénzügyi segítséggel - jóbarátok segítségével nagy beruházásba. Nehéz ellenállni a százmilliós, milliárdos uniós támogatások vonzásának. Nehéz lemondani a légkondicionált, gépesített pince ábrándjáról. Meg aztán könnyű úgy üzleti tervet készíteni, hogy vesszük a legdrágább borunkat és a palack-árat 5000 helyett 100000-el szorozzuk meg. Mert nagy pénzeket presztizs-befektető csak presztizs-borokba fektet. Aztán, amikor kiderül, hogy kies honunkban évente csak minden második polgár engedhet meg magának évente egy palack 1500 Forintnál drágább bort, akkor jöhetnek a rózsaszínű álmok az amerikai és a távol-keleti piacokról. A folyamat végén magasra árazott, növekvő borkészletek állnak egy enyhén zsugorodó piacon. A kialakuló válság-helyzetben a pénzügyi befektető jóbarátból könyvelő-programmá vedlik. Megállapítja, hogy vagy tőkeemelés vagy a csőd. A tőkeemelésben részt vehet a borász is, aki éppen most váltotta be mindenét egy 50%-os üzletrészre. Ha nem – hát nem. Az üzletrész akkor 10%.

Ha még mindig nem fogy a készlet a könyvelő program további racionális lépéseket javasol: Cseréljük ki a borászt! Jobb lesz-e ettől a bor, jobban eladhatóvá válik-e? Talán. De inkább nem. A fejlesztést megálmodó borász számára ez már közömbös.

A piacon pedig zajlanak a presztizs-borok kapacitásait-kétszerező, háromszorozó beruházások. Közben a szőlő-területek zsugorodnak a legjobb borvidékeken is. A piacért aránytalan eszközökkel küzdenek-jórész éppen egymással az újonnan jöttek. A pénzügyi befektető, aki már nem tud kiszállni, lassan ráébred arra, hogy már tudja mi a különbség egy rövid távú és egy hosszú távú befektetés között: a hosszú távú – egy elcseszett rövid távú.

És hogy Imire is visszatérjek: Ő marad. Ervin is, mi is. J.

Szólj hozzá!

Bio, Biodinamikus és egyéb zöldek

2010.04.25. 19:28 :: Ervino

 

 

Bio, Biodinamikus és egyéb zöldek


Amikor Burgundiában 8 évvel ezelőtt a világ egyik leghíresebb termelője Mme Bize-Leroy –egyebek mellett a Romanée Conti tulajdonosa, azt kezdte magyarázni, hogy kint járt a szőlőben és miután rossz volt a tőkék kondíciója, kamillás permetezést adatott nekik, Lőrincz Gurival és Alkonyival egymásra néztünk és tudtuk, hogy most néznek bennünket teljesen hülyének. Kellemetlen érzésünk csak fokozódott, amikor a nagyasszony beszámolt kedvenc ezoterikus írójáról, a magyar Szepessy Máriáról –akiről ha valaha kislányok lettünk volna is csak a pöttyös könyvek jutottak volna az eszünkbe. Aztán a pince pinot noir-jait kóstolgatva rá kellett jönnünk, hogy nem viccel. Ezek a borok nemcsak Robert Parker értékelése szerint tartoznak a világ legnagyobbjai közé.

Azóta volt időnk elgondolkozni a hallottakon, beszélgettünk a témáról a biodinamizmus pápájával, Nicolas Joly-val, elemeztük a helyzetet a biotermelés magyar Zrínyi Ilonájával, Wille-Baumkauf Mártával, a mostanában bióra átálló Gere Attilával, Heimann Zolival meg persze Tamás szomszéddal is.

A racionalizmusra hajló magamfajta szkeptikusok számára is vannak evidenciák. A fajtatiszta, klón-szelektált ültetvények vonzzák a specializálódott fajta- tiszta kórokozókat, lisztharmatot, peronoszpórát. A műtrágyázott, dús lombozatú és bő termésű ültetvények melegágyai a gombabetegségeknek. Jöhet a 10-11 permetezés, kontakt szerek és felszívódók. A gyomirtók, rovarirtók ezekkel vegyes elegye kipusztítja a talaj élővilágát. Ezek nélkül romlik a tápanyagok felszívódása. A sok gombaölőszer miatt romlik az erjedés minősége. Aki egyszer belement a modern vegyipar csapdájába, nehezen tud onnan kijönni.

Már az első lépés is fájdalmas. Lemondva a trágyázásról, lemondunk a 100-150 mázsás hektáronkénti hozamokról. Nyilvánvalóan kevésbé intenzív tőkeformákkal, alacsony, 1-2 rügyre metszett tőkéken, rendes hajtásválogatással be lehet állítani az alacsonyabb hozamra még a szocializmusból örökölt intenzívebb klónokat is. Az azonnali magasabb költségek és az alacsonyabb termés mellett van azért a dolognak pozitív hozadéka is, igaz időben késleltetve.

Koncentráltabb, zamatosabb szőlő, korábbi érés, kiegyenlítettebb minőségű évjáratok, a levegős lombfelülettel kevesebb fertőzés, ritkább, 4-6 permetezés, a szükségtelenné váló rovar- és gyomirtás és kevesebb tarktor-nyomás eredményeként feltámadó talajfauna és flóra, a kevesebb gombaölőszernek hála megbízhatóbb és kevesebb segédanyagot igénylő erjedés. További hosszabb távon jelentkező hozadéka a váltásnak az, hogy a gyökerek a tápanyagokat a talajfelszíntől lejjebb találják meg, így a növény kevésbé kiszolgáltatott az időszakos csapadékhiánynak. Az ültetvények élettartama a TSz- időkben szokásos 25-30 évről 55-60 esztendőre növekedhet.

Még nem is jutottunk el a bióhoz és el sem indultunk a biodinamizmus felé és már megváltozik körülöttünk a világ. Igaz, miután az első három permetezésünk a bióban is megengedett rézzel és kénnel történik és csak a ciklus második felében használunk felszívódó, de egy hónap után eltűnő szereket, már csak három permetezésnyire vagyunk a biótól. Azon még gondolkozunk. Illetve Ervin már átállt. Minket még meg kellene győzni arról, hogy a gyakoribb permetezés és a talajba is eljutó nagyobb rézmennyiség nem nagy ár az átállásért.

Jöhetnek az érvek és ellenérvek! J.


 

5 komment

Letesztelt tesztelők

2010.04.19. 20:53 :: Ervino

 

 

Letesztelt tesztelők


Régen nem csodálkozunk azon, hogy egy-egy bor ugyanabban az időpontban tartott két versenyen végletesen különbözőféleképpen szerepel. Már az sem nagy csoda, hogy egy borverseny drága pénzért hozatott ítész-sztárjai közül az egyik az elképzelhető legmagasabbra-100 pontra, a szomszéd asztalnál ülő kollegája, az élvezhetetlent jelölő 49-re pontozza ugyanazt a tételt. A Revue des Oenologues francia szaklap a közelmúltban számolt be arról a kutatásról, melynek során 15 csúcs sommelier-t teszteltek 10 nagy presztizsű fehér és ugyanannyi nagy vörösbor kóstoltatásával. Tökéletesen felmondták, amit hallani szoktunk. A fehérborok vaj, ananász, körte és citrusos illatokat és zamatokat árasztottak. A vörösök vörös erdei gyümölcsök, eper, málna és csokoládé zamatúak voltak. 80%-ban eltalálták a termőhelyet is. Aztán bekötötték a szemüket. Sok bornak a színét sem találták el. Folytatva a kísérletet, kiderült elég egy fehér bort rozéra vagy vörösre színezni, hogy az eddigi barack és körteízt cseresznyének és szamócának érzékeljék.

Mainz-ban, a Rajna túlpartján 500 borértő fogyasztón azt tesztelték, hogy mennyit lennének készek fizetni a fekete pohárban felszolgált rajnai fehérekért. Közben csak a terem világításának a színét variálták. Vörös, kék, zöld és fehér. Véletlenül sem értékeltek kétszer ugyanannyira különböző fénynél ugyanolyan bort. Vörös fénynél a borokat gyümölcsösebbnek és édesebbnek, kék vagy zöld fénynél fűszeresebbnek érezték. Vörös fénynél átlagosan egy Euróval többre értékelték a rieslinget mint fehérnél. Mindebben persze nincs nagy trouvaille. Az érzékszerveink egymással összeköttetésben működnek.

Hazai borversenyeinken amikor a zsűrit csípős, paprikás, hagymás reggelivel traktálják

és verseny közben a saját érdekeltségüket kereső borász-kóstolók komment-ekkel igyekeznek ízlésüket a szomszédjaikra erőltetni, más tényezők is torzíthatják az ítéletet.

Mindebből a tanulság? Figyeljünk mindenki véleményére és próbáljuk ki magunk is a lehető legtöbbet! Borkóstolót, borvacsorát ne indítsunk ágyas pálinkával, és vegyük észre, amikor a sommelier vagy a gazda éppen befolyásolni akar bennünket! De gustibus et coloribus non disputandum. J.

6 komment

Borok a pincében, szőlő a domboldalon

2010.04.15. 20:40 :: Ervino

 

Borok a pincében, szőlő a domboldalon


Esik az eső. Az elmúlt három nap alatt megint leesett vagy negyven milliméter. A Balaton vízszintje 115 centi fölött van. Az északi parton a déli szél által űzött hullámok felcsapnak a strandok gyepére, ha meg északról fúj, elönti a víz a fenyvesi párttitkár-telkeket. Várjuk, hogy elálljon és kicsit megszikkadjon a szőlősorok között a talaj. Aztán Ervin a fűvel borított ültetvényeken felpattan a nála csak egy-két évvel idősebb nyitott vörös kis traktorra. Kisérteties a fehér vegyvédelmi ruhában és maszkban. Náluk indul a lemosó permetezés. Nálunk a mulcsozás- a metszés után a sorok között maradt vesszők felaprítása- a soron következő feladat, amióta felhagytunk a metszés közben guruló kályhában történő elégetésükkel. Figula Misi kölcsön adta a saját mulcsozóját kipróbálásra, míg ő a mi dinamikus altalaj-lazítónkat teszteli. Olcsóbb is így, egy-egy ilyen ketyere milliókba kerül.

Az esős napokon közben a pincében matatunk. A Cabernet-t kivéve készen vannak a 2009-es borok. Illetve hát a derítésük kicsit lassan halad. Hideg a pince a hosszú tél után. Ezen a hőmérsékleten lelassulnak a folyamatok. Nem nagyon zavarnak a pincei hőmérséklet ingadozásai, régen beleépítettük ezeket a borok kezelésébe. (Így csinálják ezt Burgundiában is.) Szóval, ha palackozásra nincsenek is készen, mi már látjuk, hogy milyenek. A rizlingek zseniálisak. (Ha Csopakon rizlinget mondunk, az mindig olasz.) Mi mostanában a melegedő nyarak után, a kis terhelésű, alacsony-közép kordonos ültetvényeken a szüreti időpontot már elsősorban a savak megőrzésének céljával határozzuk meg. A mustfokokkal errefelé nem lehet gond. Nincs most se. A 7 ezrelék feletti savakhoz 13 volumenszázalék alkohol tartozik. Ha később szedjük egy-két héttel az alkoholok 1-2%-kal még magasabbak lennének, a savaink viszont 6 alá estek volna. Ezek az arányok esélyt adnak a harmóniára. A legfelső, erdő alatti dűlőkben az Öreghegyen vagy fölöttünk a Csákány-hegy alatti lösszel, barna erdő-talajjal fedett területeken, könnyed, illatos borok lettek – ezek gyorsan fejlődnek, biztosan aratnak a tavasszal rendezett borversenyeken, de kicsit korán öregszenek és komplexitásban, az íz hosszában persze nem vehetik fel a versenyt a vörös talajon, a Lőczedombon, vagy Ervinéknél a vágó aljában termett borokkal és végképp nem a köves Siralomvágó (Ervinék felső területei) nagyon ásványos, nagyon hosszú zamatú boraival. (Ezzel az állítással bizonyára vitatkoznak a fenti területeken gazdálkodók: Petrányiék, Kovácsék.)

Nagyon rendben vannak a Cabernet-k is. Teltek, bársonyosak. Régen eltűntette belőlük a tejsavas erjedés a vékony, kellemetlen almasavat. Ezek persze még majdnem egy évig tovább érnek kis francia tölgy hordóikban. Szóval a pincében fejlődő fehéreknél és a vörösöknél is megvan az esélye egy nagyon jó évjáratnak. Ezt már csak mi – borosgazdák ronthatjuk el. A 2010-es persze más eset. Az a következő 4-5 hónapban még kint alszik a domboldalban. -J-

 

3 komment

Mint az Úttörőknek.

2010.04.14. 11:31 :: Ervino

 

 

Mint az Úttörőknek.

 

Mint az Úttörőknek. Vagy most hallom az MSZP-nek. A borászoknak is lett 12 pontjuk.

Olyan, amilyen. De legalább többé-kevésbé egységesen álltunk mögé. Olyanok persze mindig lesznek, akik utólag sokkal jobbat írtak volna.

Ennek a szakmának hihetetlen érdekérvényesítő képessége van. Egyenként minden borászatnak. Amikor egy miniszter, államtitkár vagy kóbor főosztályvezető letéved egy pincébe mindent megígér. Jóhiszeműen. Ahogyan a következő helyen is. Ritkán kérik a borászok kétszer ugyanazt. Szóval becsüljük meg a 12 pont mögötti egységet!

12. pont: Az alkoholfogyasztás és a gépjárművezetés viszonyának ésszerűsítése

Ennél egyszerűbben is megfogalmazhattuk volna, hogy hülyeségnek tartjuk a „0” toleranciát. Azóta olvastam a reakciókat is. „Ezek arra készülnek, hogy részegen átgázoljanak gyermekeinken és idős szüleinken.” Vagy „ Ne jöjjenek ezek nyugat-európai példákkal, a magyarnak, ha a kisujjadat nyújtod, az egész karod kell!”

A 0,5%0 véralkohol, amit ésszerűnek tartunk, felnőtt, ivarérett férfinál vagy nőnél kb. egy pohár csopaki fogyasztásával érhető el. Kevés, ahhoz, hogy benyomjunk. Én személy szerint éberebb leszek tőle, csökken a reakció-időm. Jobban figyelek, mert ittam. Nem iszom második pohárral. Viszont aki velem ebédel, vagy vacsorázik nem fogja úgy érezni, hogy akkor szolidáris velem, ha egy kortyot sem iszik. Rendes étkezés egyszerűen nem működik egy pohár bor nélkül. Avval is egyetértünk, hogy aki ennél többet inna, rendeljen taxit vagy menjen haza villamoson.

A „0” tolerancia bevezetésével 10-15%-kal csökkent az éttermek bor-fogyasztása. Kevés közlekedés-rendészeti intézkedés okozott ekkora gazdasági kárt. Nem jövök avval, hogy ez elképzelhető lett volna-e a Lajtán túl. A másik oldalról sem érdemes a statisztikákra hivatkozni, „annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítottam” A kérdés egyszerűen annyi: felelősnek, felnőttnek tekinti egy ország a polgárait vagy alattvalóknak.

-J-

Szólj hozzá!