HTML

csopaki blog-csomag

Szóval blogolunk. Többesben. Illetve hát Ervinnel, a szomszéddal. Mondhatni az egész Arany János utca. Saját nevünkkel. Esterházysan – saját jó neveinkkel. Végül is a palackokra is azt írjuk. A borokról csak annyit írunk le, hogyan lesznek. A tőkétől a pohárig. Ha már a pohárban van meghagyjuk Albert Gazdának és az Alkesznek. Az értékelés maradjon fogyasztói műfaj! Lesz mese a szőlőmunkákról. Mindenkinek, aki azt hiszi, hogy a szürettel kezdődik. Mese a borról. Hogy hány helyen lehet elszúrni. Mese a pénzről. Azoknak, akik azt hiszik aranybánya. Mese a bürokráciáról. Mert „ezek csak rinyálni tudnak”! Ja! És nem fogunk sírni, mert marhára szeretjük amit csinálunk. Jásdi István www.jasdipince.hu www.tamaspince.com

Friss topikok

  • Mr Chablis: A híres francia hölgy Mme Bollinger volt, a pezsgőház feje... (2014.11.11. 22:56) TÖPRENGŐ
  • solyomny: Kedves Tamás Ervin! Köszönöm az elismerő (számomra inkább írásra bátorító) szavakat, mert ebben a ... (2014.01.12. 12:14) Bio, Biodinamikus és egyéb zöldek
  • solyomny: Kedves Ervino! Úgy látom, hogy van irónia, és van (sírva nevető) humor is! És értelmes gondolkodás... (2014.01.12. 10:34) Világgazdasági mese
  • Felixakos: Én csak most találtam meg ezt a blogot, igyekszem behozni, mármint "beolvasni" a lemaradást. (2011.04.01. 12:03) Csopaki Csöppek
  • spat: Szerintem elég sok magyar borivó van, aki nem csak azt szereti, ha a bor szőlőből készül, de azt s... (2011.02.05. 02:43) Inkubátor borok. 2 rész.

A bürokrácia természetrajza

2010.04.14. 09:22 :: Ervino

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bürokrácia természetrajza

 

A spam-ek, kéretlen faxok, levelek tekintélyes része segítséget kínál. Adózási útmutató, a házi pénztár szabályzata, a cafeteria legújabb szabályai, tűzvédelmi-, munkavédelmi-, érintésvédelmi- szabályzat elkészítése, előadások a felsorolt témákban meg még az alkalmi munkavállalás új szabályairól, az adó-optimalizálás világszínvonalú lehetőségeiről, külföldi vállalat-alapítás lehetőségei a Caiman-szigeteken, Cipruson, Man szigetén, Írországban, Liechtensteinben, az igazán nagy menőknek Svájcban.

A szakszerű útmutatás nem is nagyon drága. 5000-ért már kapható éppen csak testre szabandó tűzvédelmi, harmincért érintésvédelmi szabályzat, előadás 12-15-000-ért ebéddel vagy villásreggelivel, ott alvásos, kétnapos 60-80000-ért. Az előadók a szakma nagyjai: igazgatók, főosztályvezetők, főelőadók a leginkább illetékes állami hivatalokból vagy olyanok, akik épp most pályáztak át a magán szférába. A leghitelesebbek: maguk készítették a szabályokat.

A jóakarók egy része – a leginkább segíteni akarók- arra is felhívja a figyelmet, hogy az adott témában rövidesen célzott ellenőrzésre számíthatunk. A kilátásba helyezett büntetések: százezrek, milliók nagyban megkönnyítik a döntést.

Naprakésznek kell lenni, mert az éppen kiképzett pénzügyi, munkaügyi vezető, főkönyvelő, controller és HR manager már hetek múlva arról tájékoztat, hogy megint új szabályozás készül mert az Európai Unió…

 

A kisebbek, a csórók vagy akiknek már régen nem telik minden témában saját szakértőre, régen feladták. Még sodródnak az árral és egyre nagyobb félelemben várják a munkaügyi, munkavédelmi, APEH, VPOP, ANTSz, tüzvédelmi ellenőrt vagy a következő adóbevallási időszakot tudva, hogy a büntetést kifizetni már úgy sem fogják tudni. Az ellenőrök maguk is félnek már. Ilyenkor a verbális agresszión túl már elcsattanhat egy-egy pofon is. Már nem nagyon szolidárisak a vezetőikkel és az intézménnyel szemben sem. Nem az államtitkár, az igazgató, a főosztályvezető néz az ügyfelek szemébe. Jó esetben ellenőr és ellenőrzött cinkosan megállapítják, hogy ezek (itt felfelé mutatnak) teljesen ütődöttek. Az ellenőr boldog ugyan, hogy ennyivel megúszta, de hazaérve azért kiküld egy kisebb büntetést. Miből lesz különben a fizetés és a prémium.

 

Közben a Lajtán és az Oberennsián túl az EU régi országaiban munkavédelmi szabályzat, aláírt, személyre szóló munkavédelmi védőeszköz használati utasítás nélkül végzik a kis és nagy- dolgukat, három oldalas kísérő jegyzék nélkül állítanak ki borszámlát vagy ceruzával írt nyugtát a bevételezett 500 Euróról. Reggeli elektronikus létszám-jelentés nélkül foglalkoztatják a családtagokat és küldik ki a mezőre a kelet-európai alkalmi munkavállalókat. Szarnak a bürokráciára és adót is fizetnek. -J-

 

 

Szólj hozzá!

A tizedik pont.

2010.04.08. 13:02 :: Ervino

 

A tizedik pont.

„A szőlő és bortermelő települések építészetének különleges felügyelete”

Ezt a pontot a tájépítész-borosgazda, Laposa Jóska akarta, de mindnyájan egyetértettünk benne. Hol vannak már az idők, amikor Hamvas a borvidékek idilli jellegéről írhatott. Aki ma fölsétál a Balaton egyik legmonumentálisabb kilátását nyújtó helyére, a lovasi Öreghegyre elfacsarodik a szíve. A dombtetőn a vincellérház helyén, ahol úgy 110 éve Eötvös Károly az „Utazás a Balaton Körül”-t. írogatta, most újgazdag és újbarokk nyaraló. Még vígasztaló, hogy körülötte a 2000. évi Balaton törvény eredményeként két hektár művelt szőlő sorlik. Alatta az egykori paraszt-pincék helyén a régen kiirtott szőlőskertben az ég felé terjeszkedő beton-ballusztrádos csodák, a 70-es évek alpesi hegyes fa- háromszög hétvégi házai. Előttük az ismeretlen szomszéd által szemétszállítási díj megtakarítási célzattal ravaszul odacsempészett szemetes zsákokat telente hordják a kóbor kutyák és a kósza szél. Azért vannak még jó néhányan akik őrzik a más településekről ide járó„bebíró” szőlőmüvesek az extraneusok minden szabadidőt feláldozó életmódját. Ha kihalnak, a gyerekek vagy eladják, vagy kivágják. Pedig minden új építkező azzal a titkos vággyal érkezik, hogy az ő kiumbuldázott építési engedélye legyen az utolsó és az ő illegális úszómedencéjét jól művelt szőlők övezzék. Lakótelepen nem szívesen nyaralna. Az ország történelmi borvidékein máshol sem sokkal jobb a helyzet

Aki járt már a Genfi tó partján vagy Stuttgart belvárosában, az itteninél is értékesebb telkeken szűzen megtartott szőlőkben, nem érti, hogy ha az is piacgazdaság, akkor miért nem a spekuláció kerekedett felül?

Pedig nem is nagyon bonyolult. A különleges értékű szőlő-területek többet számítanak mint az elvehetetlennek gondolt kilátás (amit holnap a szomszéd épít be trükkösen) A sok kis tulajdonos egy tagban lévő szőlőit gépekkel-tehát gazdaságosan művelheti. A táj és a tájbor (nem a magyar bortörvény értelmezésében) a helyi érdekű termékekkel olyan értékeket jelentenek, amiért jó lakni az itteni falvakban, városokban. A szőlőhegyi terjeszkedéssel nem értékelik le a falubeli házakat, ingatlanokat. A tájba illő települések, a szőlőbe illeszkedő épületekkel vendégeket, forgalmat, munkahelyet eredményeznek, felértékelik a falvakat és városokat

Mondom, a Balaton-törvény valamit segített –megállította a rombolást. Most nem lazítani, szigorítani kell. A szőlőtermő tájaknak törvényi védettség kell. A kivágott szőlő kerüljön többe mint a telepítés és művelés! A tulajdonjogot régen is felülírhatta a művelési kötelezettség. A közösségi érdek nem egyszerűen az egyéni érdekek eredője. Mentsük ami menthető! Segítsünk Laposa Jóskának! -J.-


 

Szólj hozzá!

Metszés

2010.04.04. 11:19 :: Ervino

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Metszés

Mire itt a Balatoni Riviérán (utálom ezeket a provinciális nick-name-eket. Majd akkor fogom szeretni ha az olaszok és a franciák „Mediterrán Csopak”-nak hívják a sajátjukat) kivirágzik a mandula, rendes gazda túl van a metszésen. Mi itt a szomszéddal rendes gazdák vagyunk. Még vízszintesen esett a hó, amikor elkezdtük és ráfagyott az emberek keze az ollóra, de amire a metszésfelületek elkezdtek könnyezni, szóval megindult a nedvkeringés, készen voltunk. Most katonás sorokban állnak a szépen metszett tőkék és hazamentek az emberek. Jöhet a Húsvét.

Elkészülhet az első negyedéves mérleg. Normális tél volt. Olyan mint gyerekkorunkban. Az Erviné ugyan egy negyed századdal később volt, de ő is úgy emlékszik, hogy télen mindig hideg és sok hó volt. A szőlő is az ilyet szereti. Elpusztul egy csomó kórokozó. Mari szerint eltűntek az Ausztráliából importált fekete katicák, amelyek csak kezdetben segítettek az atkák pusztításában, később már hét pettyes, piros kollegáikat zabálták fel. A sok hó lassan olvadt és nemcsak a tó vízszintjén segített, de elég jól feltöltődtek a talaj víztartalékai is. A vörös permi homokkővel fedett dűlők mindig jól bírták a szárazságokat (simán túlélték az 1850-es évek tízéves aszályát is), de éppen az általunk leginkább kedvelt köves dűlőrészek, mint a Siralomvágó is, nagyon rászorulnak a kánikulai hetekben ezekre a víztartalékokra.

A jó vízellátásnak azonban egyelőre leginkább a gazok örülnek. Már felütötte a fejét a lósóska és a fekete üröm, ha egy hét múlva nem kezdjük irtani májusra nem látszik ki belőle az alacsony kordonon nevelt szőlő. Gyomirtót, rovarirtót, nem használunk, mint ahogyan műtrágyát sem, így aztán elő a kapával, kaszával! (Ez nem politikai felhívás!)-j-

 

2 komment

Csopaki Csöppek

2010.03.31. 19:10 :: Ervino

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csopaki Csöppek


Szóval blogolunk. Többesben. Illetve hát Ervinnel, a szomszéddal. Mondhatni az egész Arany János utca. Saját nevünkkel. Esterházysan – saját jó neveinkkel. Végül is a palackokra is azt írjuk. A borokról csak annyit írunk le, hogyan lesznek. A tőkétől a pohárig. Ha már a pohárban van meghagyjuk Albert Gazdának és az Alkesznek. Az értékelés maradjon fogyasztói műfaj! Borász pedig, ha viszketése van, szóljon hozzá saját nevén. A sajátjához is meg a máséhoz is. Nick-name mögé bújni, amikor éppen a sajátomat fényezem, vagy a másét fikázom, annyira elegáns mint egy édes Merlot.

Vissza a bloghoz! Lesz mese a szőlőmunkákról. Mindenkinek, aki azt hiszi, hogy a szürettel kezdődik. Mese a borról. Hogy hány helyen lehet elszúrni. Mese a pénzről. Azoknak, akik azt hiszik aranybánya. Mese a bürokráciáról. Mert „ezek csak rinyálni tudnak”! Ja! És nem fogunk sírni, mert marhára szeretjük amit csinálunk. Ervin fotóival fogjuk igazolni, hogy tényleg létezik amiről mesélünk.

 

Jásdi István & Tamás Ervin


 

2 komment

süti beállítások módosítása