Versenyben az idővel
Hol izlandi vulkáni hamut, hol pedig szaharai homokot hoznak mostanában a felhők. Még jó, hogy közben zavartalanul süt a májusi nap. A szőlő hajtásai szemmel majdnem láthatóan nőnek. A virág-kezdemények még zártak. Idén egy-két héttel később lesz virágzás. Szóval az errefelé normális idejében. Sokat spórolnak nekünk a tavaszi szelek is. Az esők után a szellős lombok között hamar megszáradnak a levelek, esélye sincs a gombabetegségeknek. Egyelőre még nem is tervezzük a permetezést. Minden energiát a hajtás válogatásba! Meg törzs tisztítás. Mire a végére érünk, jöhet a hajtások befűzése a drótok közé. Munkás dolog a tisztességes szőlőművelés. Metszéstől a szüretig úgy hétszer megyünk végig minden soron, ugyanennyiszer nyúlunk minden tőkéhez. Legalább ugyanennyiszer megy végig a traktor a sorok között. 20 hektár = 60 kilométer. 420 kilométer gyalog még egyszer ennyi a traktoron.
Ja, és nem csak gyalogolunk! Julius közepéig, Péter-Pálig biztosan nem érünk a végére.
Az egyik laikus kérdés, hogy milyen lesz az évjárat? Egyenlőre még minden jól alakul. Csak hát a szőlő még kint alszik 4 hónapig. A jó szőlőtermő helyeken 10 évjáratból legalább 9 nagyon jó. Tamás Jenő bácsi szerint Csopak ilyen hely. Mi meg nem fogunk vele vitatkozni.
A másik laikus kérdés, hogy mi kerül annyiba egy üveg borban? Hogy őszinte legyek én meg nem tudom, hogyan tudjuk ennyiből kihozni. Mert nemcsak a szőlőben van tennivaló.
Azt valljuk, hogy a jó alapanyagot a borásznak a lehető legkevesebbet kell zargatnia. De hát az így is legalább 5-6 beavatkozás minden egyes hordónál és aki járt már nálunk, tudja, hogy van belőlük bőven. Szóval, ha nem számolom az üveget, dugót, címkét, kupakot, kartont és engedélyeket, hordómosást és nagytakarítást, akkor is van tennivaló a pincében is.
Még jó, hogy mindezt szeretjük.
Egy valamit utálunk: a bürokráciát! j.
